Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

Április 17-én a kaposvári rendőrkapitányság őrizetében 501 volt az internáltak száma. Ebből 79 volt a Szálasi-párt, 17 az Imrédy-párt, 6 a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, 65 a Volksbund tagja, míg a fasiszta gyanús személyeké 334. A nyilas uralom bázisát képező s őrizetbe vett internáltak először a fogházba, később az szűknek bizonyulván, a Cserben levő internálótáborba, végül pedig a szarkavári internálótáborba kerültek. A tábor felügyelője először Dezső János volt, később - 1945. június 2-től - pedig Békési István. Az internálótábor gondjai egyre növekedvén a Megyei Nemzeti Bizottság április 13-i ülésén az MKP javaslatára elhatározta, hogy a kisebb bűnösöket kiveszik az internálótáborból és - saját élelmezésük terhére - munkásszázadokba osztják be őket. Ugyanezen az ülésen a tábor élelmezési és egyéb költségeire az alispán 500 000 P kölcsönt vett fel a Dunántúli Banktól. A tábor felügyelőjének a kérésére pedig 20 tagú őrség alkalmazását engedélyezte a Nemzeti Bizottság és dr. Schlesinger Zoltán kaposvári orvost bízták meg a tábor orvosi teendőinek az ellátásával. Ezen az ülésen járult hozzá a Nemzeti Bizottságegyébként az internálótábornak a fogházból a Cseri út 10. sz. alatti téli gazdasági iskolába történő áthelyezéséhez. Igen jelentős terhet rótt a rendőrségre, illetve a tábor felügyelőjére annak a lebonyolítása, hogy az internáltakból a különféle szervek által újjáépítési közmunkákra történő nagyszámú munkaerő igényléseket kielégíthessék. Oly tömegesen érkeztek a kérések a táborfelügyelethez, hogy azokat nem tudták, nem is tudhatták kielégíteni. A rendőrségi szervek és a szovjet katonai hatóságok közötti együttműködés - általában - harmonikusnak volt mondható. Nemcsak a megyeszékhelyről jelenthette a kapitányság vezetője, hogy a városi rendőrségi szervek harmóniában dolgoztak a szovjet katonai alakulatok parancsnokságával, hanem a járásokban és a községek nagyobb részében is ez volt a gyakorlat. A megyei főkapitányság egyébként utasításba is adta a járási és községi szerveknek, hogy „a legszélesebb körben működjenek közre" az illetékes szovjet katonai parancsnokságokkal.

202 A megyei székhely, után már több községi és járási nemzeti bizottság is türelmetlenül sürgette a községi rendőrőrsöknek és a járási kapitányságoknak mielőbbi felállítását. Ezt kérte 1945. május 24-én a Nagyatádi Járási Általános Ipartestület és 1945. július 9-én Istvándi község Nemzeti Bizottsága is: „A közelmúlt napokban is - hangzott beadványa - valamint azt megelőzően is, a fegyvertelen lakosság a garázdálkodó idegen elemekkel szemben teljesen tehetetlen volt."

203 Ugyanilyen garázdálkodásról történt bejelentés Szulok községből is.

20

'

1 Alighogy kiépültek azonban a rendőrség szervei a járásokban, dobszó útján azonnal tudtul adták a polgári lakosságnak, mint tette ezt a barcsi járási rendőrkapitányság is 1945. június 14-én: „A járásban a magyar közigazgatási rend helyreállt" - hangzott a dobszó. A magyar államrendőrség felállt, ezért elrendelem, hogy ezután mindenki, bármely természetű ügyével (kérelem, panasz, feljelentés stb.) az illetékes magyar hatóságokhoz forduljon. Tehát az orosz katonai parancsnoksághoz ügyekkel ne menjen senki, mert ezek munkáját csak feleslegesen zavarják és hátráltatják."

205 A lassan megerősödött és munkájában egyre biztonságosabbá váló megyei főkapitányságnak csakhamar szembe kellett nézni az év közepén a belügymi-