Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

be a hivatal munkájában. Az a körülmény, hogy a közigazgatás egyre több pozícióját a dolgozók küldöttei foglalták el, majd a néphatalmi szervek egyre demokratikusabb a közigazgatást is érintő tevékenysége - a régi közigazgatási szervezet formáiban folyó munkára is hatással volt. Az egész szervezet korszerűtlen voltán azonban e körülmémy mitsem tudott változtatni.

171 Vegyünk szemügyre néhány történeti adatot a járások közigazgatási tevéken) ségéből, felszabadításuk utáni működésük első lépéseire figyelve. A barcsi járásban, miután 1944 decemberétől a Dráva-mente hadműveleti területté vált, a vízmenti községeket, a járási székhellyel: Barccsal együtt, kiürítették. A főszolgabírói hivatalt Darány községbe telepítették, s így a főszolgabíró közigazgatási tevékenysége a hadicselekmények idején gyakorlatilag szünetelt.

172 A járás katonailag ki nem ürített községeit az alispán 1945. január 14-én ideiglenesen a szigetvári járáshoz csatolta.

173 A főszolgabírói hivatal még 1945. április 17-én sem költözhetett vissza, miután a járás székhelye e napon még hadműveleti terület volt.

174 Így a főszolgabíró még 1945. április 30-án is Darányból igazgatta a járást.

175 A főszolgabírói hivatal visszaköltözése 1945. május elején történt meg. A felszabadult járás területén, az alispán 1945. április 12-én kelt népszámlálási rendelkezése alapján, 22 785 főt számoltak össze.

176 A csurgói járás területe az 1945. esztendő első negyedének utolsó napjáig német megszállás alatt állott. A járás községeiben nagyon sok emberi munkaerőt és állati igaerőt vettek igénybe a német katonai parancsnokságok különféle hadimunkálatokra, ami miatt a falvak lakói a mezőgazdasági munkákat elvégezni nem tudták.

177 A falvak lakói közül sokan megtagadták a honvédelmi közmunkák végzését és többen átszöktek az oroszokhoz.

178 A bolgár csapatok 1945. március 31-én vonultak be Csurgóra. Másnap: április 1-én a főszolgabírói hivatal vezetését Lovász Árpád tb. főszolgabíró, mint rangidős fogalmazási tisztviselő vette át, az ügyintézést április 7-én kezdve meg, majd a hivatal további vezetését rövid időre - alispáni határozat alapján - Haám Lajos főszolgabírónak adta át 1945. április 26-án.

179 Az igali járási közigazgatás volt jobboldali vezetői a Vörös Hadsereg közeledtének a hírére szolgálati helyüket 1944. december 1-én elhagyták. Két hét múltán, 1944. december 14-én Máté György bíró, Tóth Imre plébános és dr. Póka János ügyvéd jelentette az alispánnak, hogy a járás székhelyét a közigazgatási hatóságok - a főszolgabírói hivatal, a közjegyző és a járásbíróság - a Vörös Hadsereg bevonulása előtt elhagyták, aminek következtében a székhely-község elöljárósága és az egész járás tanácstalanul és védetlenül állt az eseményekkel, a csapattestüktől elmaradt katonák s ismeretlen polgári egyének erőszakosságaival szemben. A jelentés aláírói a járási székhely részére katonai közigazgatás bevezetését kérték az alispántól. Az alispán gyorsan válaszolt a bejelentésre: „Kötelességévé teszem Igal község képviselőtestületének, hogy magyarokhoz illő módon az ügyek intézését teljes komolysággal tartsák kézben mindaddig, amíg a járás és a község részére tisztviselőket küldeni nem tudok. Hiszem és remélem, hogy Igal község lakossága becsületes egyetértésben lesz mindaddig, míg a hatóságok az elhagyott munkát újból megkezdhetik."

180 A közigazgatás 1945. január 14-évcl indult meg újból, amikor is a járás ideiglenes vezetésére polgári és közigazgatási személyekből 8 tagú bizottság alakidt. A járási közigazgatás teendőit 1945. február 23-ig e 8 tagú bizottság látta el,