Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

IV. fejezet Az élet megindulása a második világháború után Somogyban

3. A Függetlenségi Frontba tartozó pártok, a nép- és karhatalmi szervek, a közigazgatási hatóságok és az ö?íkormányzati testületek alakulása és inűkÖdése A működését a jelszabadított megyerészen már 1944 decemberében újrakezdő megyei közigazgatás első fázisának legfőbb jellemzői az alábbiak voltak: a) A * katonai parancsnokságok közigazgatási ellenőrzése alatti nyílt parancsokkal való közigazgatás korszaka. A megye 7 járása a szovjet, 2 járása pedig a bolgár katonai parancsnokságok közigazgatási ellenőrzése alá tartozott. Az alispán - posta és közlekedés hiányában - nyílt parancsokkal közigazgatott, amelyeket a falvak bátor bírái és futárai, ha nem is minden késedelem nélkül, községről-községre kézbesítettek, b) Az alispán törvényhatósági közgyűlés nélkül igazgatta a megyét 1945. december 4-ig, illetve 1946. március 22-ig. c) 1945. január 19-ig nem alakult meg a Megyei Nemzeti Bizottság: a megyei önkormányzat ideiglenes szerve, s nem működtek a koalíciós pártok és tömegszervezetek sem. E körülmények eredményezték az alispán elsődleges közigazgatási primátusságát, amely jóidéig még a Megyei Nemzeti Bizottság és a pártok megalakulása után is igyekezett egy néphatalmi szervektől mentes közigazgatást abszolutizálni, nehezen tűrve feje fölött a Nemzeti Bizottság politikai és közigazgatási gyámkodását. A régi megyei közigazgatási apparátusnak ugyanis a nyilasok mellett nem kompromittált része megpróbálta visszaszerezni a vezetést és ennek során szükségképpen került konfliktusba a nemzeti bizottságokkal, amelyek viszont a régi forma restaurálásán már messze túlmenő igényekkel jelentkeztek. De nemcsak a megyei, hanem a járási szinteken is jelentkeztek hasonló problémák. Ezért hozta a Szigetvári Járási Nemzeti Bizottság elnöke is a járás főszolgabírójának félreérthetetlenül a tudomására az alábbiakat: „A Nemzeti Bizottság egyöntetű megállapítása egyébként is az, hogy a helyi és járási közhivatalok még mindig nem tudják, vagy nem akarják tudomásul venni a nemzeti bizottságok létezését és hatáskörét és általában olyan fegyelmezetlen magatartást tanúsítanak a bizottsággal szemben, hogy ezzel a szellemmel szemben a legerélyesebben fellépni hivatali kötelességem."

155 A felszabadulás után, a közigazgatás második fázisában, amikor a Megyei Nemzeti Bizottság is megalakult a koalíciós pártok megyei szervezeteivel, a népes karhatalmi szervekkel, s a tömegszervezetekkel együtt, a főispáni jogkört is gyakorló alispáni primátusság fénye kezdett megkopni, hiszen a törvényhatóság megalakulásáig a helyi önkormányzat legfőbb szerveként - ha átmenetileg is a Megyei Nemzeti Bizottság magára vette a megyei törvényhatósági bizottság közgyűlésének és kisgyűlésének együttes hatáskörét, beleértve a kinevezési jogkört is, s végrehajtó hatalmat gyakorolt a megye területén, tehát a kormány hatáskörében járt el, amíg az Ideiglenes Kormány rendeletei - nem jutván el a megyébe - végrehajthatók nem voltak. A megyei közigazgatás harmadik fázisa már kiesik a kötetünkben tárgyalt időszak vizsgálódásának a köréből, mivel a törvényhatósági bizottság - jóllehet a Megyei Nemzeti Bizottság már 1945 májusában megállapította 120 tagú létszámát - a koalíciós pártközi ellentétek következtében, többszöri belügyminiszteri beavatkozás után is - csak 1946 márciusában tudott megalakulni. A megyei igazgatás első és második fázisának ideiglenes szervezeteiben az igazgatás munkája a szovjet katonai parancsnokságok közigazgatási ellenőrzése alatt történt.

155/3 A felszabadított területek igazgatási hierarchiájának legalsó