Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
III. fejezet Felszabadító hadi cselekmények a megye területén
déli irányból való első ki nem ürített község, állandóan hadimunkát teljesít az arcvonal felé, nagy területen útfenntartási munkát teljesít, a községben elhelyezett hadikórházak rendelkezésére áll, a tűzifaellátást biztosítja a katonai alakulatok részére, a katonai kórházak és alakulatok részére állandóan mosást végez, a Dráván átkelő katonai alakulatok több kompon való átszállítását végzi, elhalt katonák eltemetését eszközli, élelmezi az átvonuló katonaságot, férfi és női munkásaival állandóan különböző hadimunkát végez. A község fogatokkal, szerszámokkal, járművekkel már nem rendelkezik, azokat teljes mértékben a jugoszláv katonaság rendelkezésére adta. Köteles azonban Darány község lakossága az eddig végzett munkaszolgálatnak a helyi parancsnokságok rendelkezése szerint továbbra is eleget tenni." A fárasztó és elcsigázó hadiközmunkákat látva hangsúlyoznunk kell, hogy emberfeletti nehézségbe került megtalálni a helyes középutat a lakosságnak és a közigazgatási hatóságoknak: a termelés és a mindennapi munka folyamatosságára való jogos és helyes törekvései és a katonai győzelem biztosítása érdekében a szükséges közmunka igénybevételének a mértéke között, amelynek a során - mint láthattuk - történtek zavarok, keresztbeszervezések, ami adott esetekben sok-sok keserűséget okozott, de végső eredményében a megye népe igen nagy és jelentős segítséget tudott nyújtani - a hadi-közmunkák elvégzésével - a fasizmus megsemmisítéséhez. Valóban - a megye területén lezajlott harcokban is - világtörténelmi tétről volt szó, aminek az érdekében sok mindent fel kellett áldoznia a Vörös Hadsereg katonáinak csakúgy, mint a megye lakosságának. Így értékelte a megye lakosságának e tevékenységét az itt harcoló szovjet 57. hadsereg parancsnoka is, aki visszaemlékezésében a polgári lakosság hadi-közmunkájáról az alábbiakat írta: „Magyarországi harcaink során a dolgozók — megértve a szovjet hadsereg internacionalista küldetését - forró szeretettel fogadtak bennünket, és amivel tudták, segítették a német fasiszták megsemmisítését. Amikor az 57. hadsereg csapatai a Balatontól délre védelemre készültek, Kaposvár-Dombóvár—Szigetvár-Kadarkút és Tamási körzetének lakói saját eszközeikkel részt vettek a védőállások kiépítésében. Az 57. hadsereg a lakosság segítségével a balatoni védelmi hadművelet kezdetére - 1945 márciusára, a nehéz téli viszonyok között, rövid idő alatt, elkészített néhány védő állást 30 km mélységben. Arcvonalkilométerenként öt kilométernyi lövész- és közlekedőárkot ástunk és sok más védelmi létesítményt készítettünk!'™ 4. Háborús károk és pusztulások Amikor a hitlerista csapatokat a hadműveleti területekről véglegessn kiűzte a Vörös Hadsereg, s a lakosság visszatérhetett falujába -, megdöbbentő kép fogadta a hazatérőket. A megye jelentős részének hadszintérré válása következtében különösen nagy károkat szenvedtek Nagybajom, Mesztegnyő, Kutas, Csököly, Nagyatád, Marcali, Nikla, Boronka és Csömend községek. A mesztegnyői községi díjnok - hazánk felszabadulásának napján keltezett - leveléből olvashatjuk, hogy a visszatért „lakosságnak nincs egyebe, mint a rajtavalója és az összelőtt épületek romjai. A vandalizmus felülmúl minden emberi képzeletet." Nincs igavonó, nincs gazdasági felszerelés, vetőmag, élelmiszer a faluban, a kutak fertőzöttek, a hazatérők életére gyilkos aknák leselkednek. 110
