Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

III. fejezet Felszabadító hadi cselekmények a megye területén

à megye lakosságának (hidak újjáépítése, aknamentesítés, a földosztás támogatása, a mezőgazdasági munkák segítése stb.-stb.). A bolgár csapatok 1945. május 16-án kezdték meg hazatérésüket a megyéből, s június közepén fejezték be azt. A távozó csapatokat a megye lakossága hálás szeretettel búcsúztatta, s a bolgár síremlékeket és emlékműveket - csakúgy^ mint a Vörös Hadsereg katonáiét is - azóta is az élő emlékezés friss virágai borítják a megye területén. Az 1. Bolgár Hadsereg búcsúját Dél-dunántúl népétől Tódor Popov haditudósító így fogalmazta meg a felszabadult Pécs első napilapjában: „Mi, bolgárok, akkor jöttünk ide a magyar földre, amikor az egész magyar nép a szenvedések és megpróbáltatások idejében állott a harcok befejezése után most szintén visszaindulunk hazánkba, Bulgáriába. . . Mielőtt azonban elmennénk, el kell búcsúznunk magyar testvéreinktől; szívünkben elvisszük azokat a szép emlékeket, amelyeket Magyarországon kaptunk. . . Visszatérünk hazánkba, otthonunkba. De itt is maradunk. Itt maradnak halottaink, akik elhulltak a fasiszták elleni küzdelemben. Gondozzátok hőseink sírját, ültessétek tele virággal és öntözzétek a virágokat, emlékeztetőül arra, hogy ők vérükkel öntözték a magyar földet a közös szabadságért. Mi sose feledjük el őket. Ti se feledjétek. Legyenek ők erős összekötő szálai a bolgár-magyar barátságnak, az új, demokratikus Magyarország és Bulgária némán is beszélő követei!'^ A megye területén lezajlott hadicselekmények eseménytörténete aligha feledkezhetik meg a Baranya megye területén: Kiscsányban 1944. december végén, magyar nemzetiségű harcosokból alakult s Petőfi Sándorról elnevezett XV. rohamdandárról. A felderítő és vontató csapatból, s egészségügyi szakaszból és gazdasági hivatalból álló négy zászlóaljnak 1200 harcosa volt. E csapatok 1945. januárjának első felében megakadályozták - Szentborbástól délnyugatra - a német egységek Dráván való átkelését hazánk területére. A hónap közepén már újra átvezényelték őket a Dráva túlsó oldalára, ahol derekasan kivették részüket a verőcei hídfőért vívott harcokban. A német túlerő nyomására 1945. február 9-10-én újra átkeltek a Dráván, először Barcsra, majd Baranyába vonultak, s utána pedig az ellenséges bolmáni hídfőállások megsemmisítésére. A „brigádot" eredményes felszabadító harcaik után 1945. március 31-én feloszlatták s harcosait beosztották a 16. jugoszláv hadosztály egységeibe.

813 Sommázva a megye területén lezajlott hadműveleti eseményeket elmondhatjuk, hogy azok története négy szakaszra különíthető el egymástól: 1. Az első szakaszban (1944. dec. 1-9.) az 57. szovjet hadsereg és a 12. jugoszláv hadtest egységei kiűzték a megye keleti részéből a német harci egységeket 2. A második szakaszban (1945. január-február) a Budapest felmentésére irányuló német ellentámadás elhárításának időszakában a megye északi és déli határterületein lezajlott hadicselekményekre 3. A harmadik szakaszban (1945. március 6-15.) történtek a balatoni hadműveletek és a Nagykanizsa térségéből indított német ellentámadások elhárítása. 4. A befejező - negyedik - szakaszban (1945. mái«c. 29.-ápr. 1.) történt a megye egészének a felszabadítása.

810