Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
II. fejezet A menekülő nyilas megyei, járási és községi közigazgatás összeomlása
az enerváló apátia és csüggedés az ország határainak az elhagyása előtt, ideigóráig még foglalkoztatta a közigazgatás elárvult gépezeténél ülő - főként alacsony beosztású - megyei tisztviselőket, akiknek a hivatali működését már nem is lehetett komolyan venni, s akiket azután végleg maga alá is temetett - mintegy szimbolikusan is - a csonka megyei kormányzat összeroskadó épülete. A reménytelenül lezüllött és demoralizált közigazgatás operettidái között megörökítettük azt a helyzetkomikumszámba menő jelenetet is, amikor a korcsmából és a mészárszékből egyenesen a főispáni székbe avanzsált nyilas főispán és hadműveleti kormánybiztos, hivatali helyiségében disznóvágással foglalkozott, akkor hasítván éppen ketté a disznót, amikor beosztottjai referálni óhajtottak neki. 72 A nyilas főispáni és alispáni tevékenység után láttuk a nyilas járási igazgatás tevékenységét is. A nyilas járás párhuzamos polgári és katonai közigazgatása az alábbi hatósági szervek: 1.) a belügyminiszter (rádión körözött direkt utasításaival), 2.) a polgári mozgósítás és harcbaállítás minisztere, 3.) a hadmű veiled területi polgári közigazgatás vezetője, 4.) az országos elhelyezési kormánybiztos 5.) a 2. német páncélos hadsereg parancsnoka mellé rendelt kormánymegbízott, - akinek hatáskörébe tartozott mindazon vitás kérdésekben való intézkedés, amelyek a német katonai szervek és a magyar közigazgatási hatóságok között merültek fel, továbbá 6.) a főispán, mint hadműveleti kormánybiztos s végül 7.) - törvényhatóság nem működvén - a belügyminiszter által kinevezett nyilas alispán adminisztratív irányításának - alárendeltségében zajlott le. Ha e polgári és e katonai szervek - főként a szükségállapotok szülte kormán) r biztosok e kaotikusan egymásra szervezett és egymás hatásfokát közömbösítő menazsériáját, még a pártvezetés által - nap mint nap - kinevezett hivatásrendi biztosok sorával egészítjük ki, amelyek során a Parasztok Hivatásrendjének Somogy megyei szervezete is megkezdte működését Csurgón a csonka megye területén, s ha arra is gondolunk, hogy e járások területein elrendelték az olyan „hivatásrendi szakemberek" munkábaállítását is, akik a pénzügyi hatóságoknál lévő állami vagyonként őrzött zsidó nemesprémbundák és gereznák árverésénél végezték a becsléseket, - valamint a járási és községi nyilas pártszervezetek működését, akkor lényegében már kibontakozott előttünk a nyilas hatóságok járási közigazgatásának morbid és nyers képe, amelynek élén a főszolgabíró - különösképp a csurgói járásban - csupán formális ügyintézéssel végezte - Ímmel-ámmal a maga bürokratikus munkáját, amelyet már nem is lehetett komolyan venni, hiszen közben eltűnt a nyilas főispáni és alispáni kaszsza is, minek következtében a főbírói hivatal kénytelen volt a zsidóüzletek árukészletének kiárusításából, a dologi és személyi kiadások fedezésére, több ezer pengőt köicsönvenni. És végül a nyilas uralom alatti község életébe is betekintést nyerhettünk. Ha a közigazgatás alsó szintjén a községek igazgatására tekintünk, amelyek élére a katonai szolgálatra bevonult községi vezetők és elöljárók helyett, még a főszolgabírói behelyettesítések sem tudtak vezetőket állítani, s amelyekből a csendőrőrsök megkezdték 1897-1929. évfolyambeli férfilakosság bevonultatását, láthatjuk a terménykészleteket elrabló német katonai alakulatok fosztogatásait, a német tábori csendőrök túlkapásait és a német katonai alakulatok szérügyújtogatásait, provokatív korcsmai mulatozásait, a hadi-közmunkákra való drákói fenyegetések közepette történő kirendeléseket, az adónemfizetés következtében üres köz-
