Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

mai állapotokra való tekintettel teljesen elmaradtak. Hasonló a helyzet a csemetekerti munkálatoknak Az erdőigazgatóság kezelésében ugyanis Toponáron 12 k. hold, Szántódon pedig 30 k. hold csemetekert áll. Amíg a toponári csemetekertben a vármegyei ármegállapító bizottság által megállapított napszámbérek mellett a munkálatok könynyűszerrel elvégezhetők, addig a szántódi csemetekertben a tavaszi kapálási munkálatokat meg sem lehetett kezdeni, mert a földbirtok rendezés folytán a munkásság földhöz futott és a megállapított munkabér kétszereséért sem hajlandó dolgozni. A csemete árak pedig az 50 P-ős napszámbéreket nem bírják el. A vármegye területén az utóbbi időben és különösképpen amióta a front eltávolodott, nagymértékben elharapóztak az erdei falopások. Az erdőgazdasági személyzet pedig a fatolvajokkal és az orvvadászokkal, (mert ilyenek is akadnak már) teljesen tehetetlen, sőt helyenként a kihágók az erdőőri személyzetet annyira terrorizálják, hogy még a házából sem mer kimenni. Az erdőigazgatóság ezt a helyzetet feltárta a katonai ellenőrző bizottság előtt és kérte az erdőgazdasági személyzet részére a fegyvertartás és a fegyverviselés engedélyezését. Az orosz katonai bizottság azonban az erdőigazgatóságnak ezt a kérését elutasította. Az előadottakra való tekintettel, valamint arra, hogy az 1935: IV. t.c. 53. §-a értelmében a felesketett erdőmérnökök, alerdészek (főerdészek, erdőőrök) és erdőkerülők szolgálatukban közbiztonsági közegek és ebben a minőségben lőfegyvert viselhetnek, tisztelettel kéri az erdőigazgatóság tekintetes Közig. Bizottságot, szíveskedjék a lőfegyver viseléséhez az engedélyt - mintahogy az már a többi közbiztonsági közegeknél is megtörtént -, kieszközölni. Rá kell mutatni az erdőigazgatcságnak arra is, hogy a fuvarbérek napról-napra való emelkedése a közönség részére lehetetlenné teszi a közellátási hivatal által kiutalt faanyagok erdőtől való beszállítását. A fuvarosok ugyanis az igavonó állatok hiányára való tekintettel, továbbá a rendelkezésre álló kevés fogatnak igen gyakran közmunkára történő igénybevétele miatt, a közönségtől olyan árakat kérnek, amilyet akarnak és az áremelés napról-napra fokozódik. Az erdőigazgatóság véleménye szerint ezen árdrágítás ellen csak olyképpen lehetne védekezni, ha a város a városban rendelkezésre álló valamennyi fogatot a hétnek bizonyos napjain fafuvarozásra venné igénybe, illetve kötelezné minden lófogatos fuvaros gazdát arra, hogy hetenként meghatározott mennyiségű tűzifát megállapított egységáron szállítson a közönség ellátására. Kéri tehát az erdőigazgatóság a tekintetes Nemzeti Bizottságot, szíveskedjék a város polgármesterét olyan értelemben utasítani, hogy a közellátási hivatal időről-időre csak olyan mértékben szolgáltasson ki fuvarutalványokat, amilyen mértékben a szállítás a város által igénybe veendő fogatokkal biztosítható.