Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

Régi bér alatt az 1944. dec. 1-én érvényben levő kormányrendeletekkel megállapított minimális bérek értendők. Ezóta adott bérjavítások, valamint a természetbeni juttatások pénzbeli értékei, OTT értékelés szerint, az új bérekbe beszámíthatók. A régi bérek a táblázatban tartalmazzak az 1944. dec. 1-én érvényben volt törvényes bérpótlékokat is. Az új bérek tehát szintén mindennemű bérpótlék nélkül fizetendők. A táblázat bérhatárai közé eső bérek emelkedése a bérhatárok emelkedési százalékához arányítva számítandó ki. Kaposvár, 1945. április 27." Forrása SNB 401/1945. I 59. 1945. ápr. 28. Dr. Vidovics Ferenc (FKP) főispánt köszönti a Megyei Nemzeti Bizottság Az eszmeileg zűrzavaros főispáni beköszöntő beszéd Gömbös Gyulára és a „magyarkodó magyarságra" történő hivatkozása már sejteti velünk a későbbi „Vidovics-ügyet", amelynek lezárásául - 1946. aug. 12-én felmentették főispáni megbízatása alól. A beszédre az osztályellentétek kiélesedését éppen a döntő pillanatban gátolni akaró ideológia a jellemző, amely már előre veti Vidovics Ferenc későbbi magatartásának az árnyait. „Elnök bejelenti Dr. Vidovics Ferenc főispánná történt kinevezését és felkéri Dr. Haida Antal, Kovács József, Vati István, Molnár János és Pulai István urakat, hogy mint a Nemzeti Bizottság küldöttsége a főispán urat a Nemzeti Bizottság ülésére meghívja. Az ideig míg a főispán megérkezik az elnök az ülést felfüggeszti. A főispán úr a Nemzeti Bizottság ülésére megérkezik, az elnök Somogy vármegye és Kaposvár megyei város Nemzeti Bizottsága nevében üdvözli a főispán urat hivatalba lépése alkalmával. Főispán megköszönve az elnök üdvözlését szavaira válaszolva kijelenti, hogy programot most nem ad, de szükségét érzi annak, hogy néhány szót intézzen a Bizottság tagjaihoz. Sokáig töprengett azon, hogy vállalja-e Somogy vármegye főispánságát és a végén úgy határozott, hogy vállalnia kell, mert az élet és halál mezsgyéjén jár ez az ország. Eddig sokat adtunk a külszínre és a látszatra, míg ugyanakkor a tüdővész, ez a legnagyobb népi betegség tette tönkre a lakosság legnagyobb részét. A legnagyobb baj, amit már a nagy Széchenyi is hirdetett, hogy nincs meg a híd, amely a társadalmi osztályokat összeköti. Egyedül vagyunk, magunkra vagyunk hagyatva, a magyarság