Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
V. fejezet Iratdokumentáció
tünk valahova, nem volt szállásunk, mert sajátmaguknak, a lakosságnak is alig volt ágya, takarója, ennivalója. Egy alkalommal az egyik' községből, amely a frontvonalban volt, csak szovjet kocsival tudtunk hazajönni, mert vonat nem volt. Három napig ott rostokoltunk tétlenül - szegény tanítónak megettük mindenét, már attól féltem, hogy neki sem marad semmi, hiszen ők is nagy ínségben voltak, őket a német hadsereg ugyanúgy kiélte, mint minket a menekültek, mert hogy éhen ne pusztuljanak, megosztottuk a menekültekkel az élelmet. Hát ilyen volt a helyzet. Nem volt nagyon rózsás - de egy biztos: hogy emelt fővel, odaadó munkával csináltuk a földreformot -, odahatottunk, hogy tőlünk telhetőleg gyorsan és igazságosan osszuk ki a földeket." Forrás: Beszélgetés a szabadság első napjairól. Közli: Dr. Karsai Elek. Társadalmi Szemle XX. évf. 4. sz. 131—132. o. -Ü<>. 1945. ápr. 11. Drámai jelentések a visszatért lakosságról A lakosság visszatelepítéséről készült friss helyzetjelentések hangvétele igen borúlátó. A kétségbeesésen az életösztön segíti át népünket az újrakezdés első lépéseinek a megtételekor. A komiósdi és a csokonyavisontai körjegyzőségek és a szuloki jegyzőség visszatért lakosságáról tettük közzé az első jelentéseket, amelyekben a csendőrség iránti igények általában a közbiztonság helyreállítását célozzák abban az egyetlen formában, ahogyan ezt akkor még a jószándékú régi közigazgatási vezetők is egyáltalán el tudták képzelni. Nyilvánvaló, hogy különbséget kell tennünk a lakosság újjáépítési és politikai törekvései, másfelől a régi közigazgatás helyükön maradt, vagy visszatért embereinek az új helyzetre vonatkozó felfogása között. I. „Főszolgabíró Úr! Jelentem, hogy Alispán Úr N. 125/1-1944. számú rendeletével kiürített Komlósd, Péterhida, Drávaszentes és Somogyaracs községeim f. hó 10-én - néhány család kivételével - visszatelepültek. Egyidejűleg tisztelettel jelentem, hogy hivatali helyiségemet teljesen feldúlva találtam, a hivatal bútorainak egy része elpusztult, a megszálló katonaság feltörte a páncélszekrényeket, a hivatalos iratokat beszórta a pincébe, a páncélszekrényben lévő anyakönyvek egyes lapjait kitépte, a háztartási számadásokat s egyéb okmányokat megsem-