Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)

V. fejezet Iratdokumentáció

háború alatt népellenes magatartásukkal hírhedtek és gyűlöltek lettek a néppel szemben (így!). A földigénylő bizottság haladéktalanul indítványozza a megyei földrendező tanácsnál az ilyen személyek ingatlanának elkobzását is. A megyei tanács a bizottság indítványa felett három napon belül dönteni köteles. Megváltás ellenében kisajátítandó ingatlanok összeírása A földigénylő bizottság késedelem nélkül írja össze az I. minta alapján a községben levő minden 100 kat. holdat meghaladó földbirtokot. A földbirtok összeírásánál az 1944. évi január 1-i tényleges állapot az irányadó, és a tulajdonosnak más községben, járásban vagy megyében levő birtokait is együtteset! kell számba venni. Ha tehát valamely tulajdonosnak a községben pl. csak 80 hold földje van, de más helyeken még birtokaival együtt több mint 100 holdja van, akkor a községben levő 80 hold is kisajátítás alá esik. Nem kerül megváltás alá, és így nem kell összeírni azokat a 100 kat. holdon felüli ingatlanokat, amelyeknek tulajdonosai földművescsaládból származnak, és a mezőgazdálkodás élethivatásuk. Ezeknek az ingatlanoknak az összeírása csak akkor szükséges, ha 200 kat. holdnál nagyobb kitérjedésűek, és csak a 200 kat. holdat meghaladó részük kerül megváltás alá. A rendelet 14. §-ának alkalmazásánál a földigénylő bizottságot az a szempont vezesse, hogy a parasztbirtokok 200 kat. holdig mentesülnek a megváltás alól. Tehát a módos parasztság birtokait 200 kat. holdig nem lehet igénybe venni a földreform céljára. Teljes egészében kisajátítandók az 1000 kat. holdnál nagyobb birtokok. A bankok, biztosító intézetek, kereskedelmi vállalatok és nyugdíjintézetek birtokai abban az esetben is kisajátítandók, ha 100 kat. holdnál kisebbek. A 100 és 1000 holdig terjedő birtokoknál ki kell sajátítani a birtokok 100 holdon felüli részét. A bizottság joga annak megállapítása, hogy melyik birtokrész marad vissza a tulajdonosnak. A községi, törvényhatósági, egyházi és alapítványi birtokoknál 100 kat. hold akkor is megmarad, ha a birtok kiterjedése nagyobb 1000 kat. holdnál. A községi és közbirtokossági legelők azonban nem esnek kisajátítás alá. Kisajátítás alá esik azoknak a birtokoknak öt kat. holdon felüli része, amelyeket a tulajdonosa 1939. év szeptember hó 1. után, tehát a háború kezdete óta szerzett, kivéve, ha a mezőgazdálkodás élethivatása vagy a megszerzett föld a szerzés időpontjában még fenntartását szolgálta. A bizottság ezeknek a birtokoknak az összeírásánál különös gondossággal járjon el, mert a rendelet célja az, hogy a háborús nyerészkedők birtokait vonja csupán kisajátítás alá. Megváltás alá kerül és össze kell írni minden 20 kat. holdat meghaladó szőlőt vagy gyümölcsöst. A szőlő- és gyümölcsbirtok 20 kat. holdon felüli része kisajátítás alá esik. Az erdőterületből minden 10 kat. holdnál nagyobb terület igénybe veendő, akárkinek a tulajdona. A községi földigénylő bizottság tehát haladéktalanul írja ö°sze a kisajátítandó ingatlanokat, és az összeírás egy példányát tegye közszemlére. A megváltásra kerülő ingatlanok jegyzékét terjessze fel a megyei tanácshoz jóváhagyás végett. A megyei tanács három napon belül köteles az ingatlanok megváltását kimondani.