Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
V. fejezet Iratdokumentáció
12. A tavaszi talajmú'velési munkákra váró vetésterületek megosztása a rendelkezésre álló vetőmagkészletek szempontjából valósuljon meg. Ezen elsőrendű szempont mellett figyelemmel kell még lenni a következőkre : a) Nyilvánvaló, hogy tavaszi búzavetőmagból olyan elenyésző, kevés vetőmagmennyiség áll rendelkezésre, hogy az az elmaradt őszi búzavetéseket csak igen kis mértékben pótolhatja. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy az elmaradt őszi búzavetések lehetőleg olyan tavaszi vetésű gazdasági terményekkel pótoltassanak, ami emberi táplálkozásra alkalmas. így pl. tavaszi árpa, tengeri, burgonya, borsó stb. b) A sertésállomány nagyarányú csökkenése miatt számolni kell a községi termelési bizottságoknak azzal, hogy a lakosság zsírszükségletének fedezésénél is hiány fog mutatkozni. Figyelemmel kell tehát lenni arra, hogy a község területén a gazdák olajosmagvak termelésével is foglalkozzanak, főképpen elsősorban napraforgó termelésével. c) Tekintettel a lakosság textiláruval való ellátására és az ezekben mutatkozó rendkívüli nagy hiányokra, különösképpen szükségesnek, mutatkozik a kender és lentermelés. d) Azon községekben, ahol az igaerő és a gépi erő nagymértékben hiányzik, de kézi munkaerő-rendelkezésre áll, a szántást igénylő növények termesztése helyett olyan termények fokozottabb termelését kell megvalósítani, - így például burgonyatermelést, amelynél a talajelőkészítés megfelelő számú kézi erővel, ásással és kapálással is biztosítható. e) A községi termelési bizottságnak figyelemmel kell lenni arra. hogy különböző ipari növények termelésére berendezkedett gazdaságok (dohány, hagyma, cukorrépa, gyümölcstermelő stb.) gazdaságok a lehetőséghez képest az ipari növények termelését folytassák. 13. Az elhagyott tanyai, vagy uradalmi birtokok vezetésére a községi termelési bizottság a legsürgősebben gondnokot rettdelfen ki. A kirendelt gondnok vezeti a gazdaság ügyeit és a termelési bizottsággal szemben minden intézkedésért felelős. 14. Az elhagyott birtokterületekből elsősorban a birtokon lévő gazdasági cselédség igényelhet haszonbérbe annyi földet, amennyit a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával nem tud művelni. Az uradalmi művelésre alkalmas termőterületek azon részét, amelyet a gazdaságban foglalkoztatott cselédség nem tud megművelni, az arra vállalkozóknak haszonbérletek formájában kell művelésre kiadni. Mindazok, akik kishaszonbérleteket vesznek fel, az eredményesebb munka érdekében haszonbérlő szövetkezetekbe tömörülhetnek. A kishaszonbérlet a termés betakarításáig tart. A haszonbéreket, - tekintettel a gazdasági nehézségekre, valamint a hiányos gazdasági felszerelés következtében előálló hiányos terméshozamra, - olyan méltányos pénzösszegben, vagy a termésmennyiség bizonyos %-ában kell megállapítani, hogy a méltányos összegben megállapított haszonbér serkentője legyen a haszonbérlés alapján végzett földművelésnek.
