Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban 1944-1945 (Kaposvár, 1970)
I. fejezet Megyei statisztikai adattár (1930-1944.)
A kisiparosokat 13 ipartestület fogta egybe a háború előtti esztendőkben. 1944-ben 9322 volt a képesítéshez kötött iparosok száma a megyében, akiknek a száma a felszabadulás utáni esztendőkben jelentősen megcsappant. A folyamatot a háborús veszteségek, a hadifogság, az anyaghiány miatti pangás s a kontárkodás veszedelmes elterjedése segítették elő. De a sorvasztó gondok között a kézműves-kisiparosság tőkeszegény voltát is említhetjük, s a háborús cselekményeket átélő iparosok sorsát és állapotát, különösképp a kiürített területeken, amelyeken azok nemcsak ingóságaikat vesztették el, de szerszámaikat és kézi eszközeiket is, amelyek nélkül aligha volt lehetséges dolgozni, s az újjáépítés nemzetmentő programjába kezdeni. S nem utolsósorban kell említenünk a Vörös Hadsereg ipari szükségleteinek a kielégítésében történő kollektív helytállását a megye iparosságának, majd a demokratikus haza gazdasági alapjainak a lerakásában kifejtett nagy leleményű és kiváló ösztönű tettrekészségét is. Idejekorán, még a Magyar Közlöny 1945. évi egyik első számában (január 4.) jelent meg az Ideiglenes Kormány iparügyi miniszterének a rendelete a gyárakkal, a nagyobb vállalatokkal és üzemekkel, valamint a kézműves iparral összefüggő adatszolgáltatással kapcsolatban - az első- és másodfokú iparhatóságok, valamint a kereskedelmi- és iparkamarák részére. „A termelés megindítása s ebből a célból az üzemek működéseitek késedelemnélkül való megkezdése — kezdte bevezetőjében a miniszteri rendelet - a mai nehéz viszonyok között különösen fontos közérdeket képez- Ehhez legelsősorban annak megállapítása szükséges, hogy mi felett rendelkezünk." A két kérdőpontra adott válaszokat a járások főszolgabírái és Kaposvár polgármestere 1945 márciusától június közepéig íratták össze. Ezek alapján készítettük el a megye nagyobb (tíz munkásnál többet foglalkoztató gyárszerű) üzemeiről összesítő kimutatásunkat, amely szerint a megye 119 üzeméből csak 61 dolgozott (54,7%), míg 58 részben a háborús pusztítás, részben a nyersanyag-, a gépalkatrész- és az üzemanyaghiány következtében nem tudott üzemelni. Az összesítés szerint az üzemek közül 30 a Vörös Hadseregnek és a Bolgár Hadseregnek dolgozott.* (A kimutatásokat lásd a XI. fejezet I-IX. oldalainak táblázatain.) 2. Mezőgazdaság A megye második világháború előtti mezőgazdaságára - köztudottan - a nagybirtok döntő súlya és aránya volt a legjellemzőbb. Dunántúlon a nagybirtokos megyék rangsorában Somogyé volt a második hely (43%), Fejér megyét követve az élen. (48,8%). Ebből a területből 141 724 kat. hold 15 hitbizományi birtok volt. A hitbizományi birtokok területe Somogyban volt a legnagyobb az egész országban. Ilyen birtokviszonyok között élt a megve össznépességének 46%-a. Az egészségtelen birtokviszonyokra jellemzően a földbirtok területéből csak 38% volt az 1-50 holdas gazdák kezén, míg az összbirtokterülct 62%-át az 50 kat. holdnál nagyobb birtoknagyságok képezték. A földbirtokmegoszlás 1940-ben az 50 kat. holdnál nagyobb birtokkategóriákban a következőképpen alakult a megyében :
