Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

II. Balaton Koppány vára után valósággal rácsodálkozott a Balaton szépségére: »Kanizsa és Koppány várakól nem éppen messze, egy merhále hosszúságú helyen egy nagy tó van, mely keletről nyugotra hosszában terül el s kerülete 47 mérföld. Négy oldalán erős várak vannak. Insallah, azokat a várakat majd mind leírom a szerint, amint láttam. Oly tiszta vize van, hogy az ember, ha egy egész bárányt megeszik is és reá ebből az éltető vízből iszik, egy kis idő múlva már újra éhes; tehát az emésztést elősegítő, tiszta üde víz ez. A parton lakók a ruhamosásnál szappant soha sem használnak, s mégis tiszta fehér lesz a ruha, ha ebben mossák. Partján különféle értékes kövek vannak, melyek a német almához hasonlók. Ezt a kellemes izű vizet ívó emberek és állatok kövérek és testesek lesznek. A Teremtő csudája, hogy július napjaibann ez a víz olyan, mint a jég, a zordon télen pedig nem fagy be s melegen marad, holott ehhez közel a kanizsai tó befagy. Ebben ezernél több féle hal van, melyek ízletesebbek, mint a más országbeliek. Van rajta 40-50 hajó, melyek egyik várból a másikba viszik a kereskedőket és látogatókat. Azt mondták nekem, hogy a mélysége ötven rőf, de én nem mérfem meg, a hazugság pedig tilos. E tónak lefolyása is van, mely a budai útba eső Szegszárd vára közelében Jeni-Palánka hídja alatt menvén el (ma Szekszárd közelében Palánk puszta), a Duna folyóval egyesül, ezért e tóban dunai halak is vannak. A kamarás agával Koppány várából visszafelé elindultunk s ezer fegyveres katonával újra Szegesvár (Segesd) közelében vonultunk el, s teljes óráig erdős, szőlős helyeken menve, egy terjedelmes síkságon Kaposvár várához érkeztünk.« III. Kaposvár »Építőjét senki sem tudja. Szulejmán khán idejében a 961. évben Tujkun pasa foglalta el. A kanizsai ejáletben vajdaság; százötven ákcse (apró ezüst pénz, 1 forint 66 és fél akcse volt) jövedelmű bíróság; kerülete egészen keresztény. Az ellenség e várat kegyelemre adta át, de aztán szerződéssszegést követett el, mert az iszlám sereg a külső várba bement, az összes hitetlenek a belső várba zárkóztak s három napig heves harc volt, melyben kétezernél több ellenséget a kard járt keresztül. Mivel a belső vár karddal hódíttatott meg, ezért mostanában is a pénteki khutbet (imádság) a kádik (biró, előimádkozó) kardosán éneklik el. A vár elfoglalásának napján a börtönből ezernél több mohamedán foglyot hoztak ki. Ezek közül a fogságból kiszabadult emberek közül még most is él néhány öreg. Sejkhül-iszlámja (a muzulmán papság főnöke), nákib-ülesráfja (az ulemák vagy a törvénymagyarázók feje) nincs; van azonban lovassági ketkhudája, budai janicsárja, muhteszib agája, parancsnoka, önkéntesek agája, arabisztáni (arábiai), -martalóc, (vagy törökösen martolosz, török szolgálatban álló keresztény katona. A törökök a martalócokat rablócsapatokul és kalózokul használták.) -jerli dsebedsi (szószerint földi vértes, helyőrségi szolgálatra alkalmazott katona) és topcsi agája. Várkatonáinak száma 600, háború idején összesen ötezer harcedzett katonája van. Adófelügyelő agája.vámfelügyelője, városi felügyelője, főépítőmestere és hatezer szabadalmazott rájája van. (Rája, keresztény vallású török alattvaló. Rájáknak nevezték nálunk a töröknek behódolt lakosságot. A vár földje és alakja: Ez a vár olyan, mintha Kanizsa várának fia volna. Kanizsa gyanánt egy nádas, mocsxsaras mély völgyben úgy áll, mint négy lábán a béka. A mocsárnak vize a Kapós folyón s az árkon át folyik, s igen nagy víz. Vára nincs olyan