Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)

Két összeírás emberöltőnyi távolsága szemléletes képet ad a török okozta háborús pusztulások nyomán a szolgáltatások alakulásáról, a hódoltság alatti pusztásodás megindulásáról, a falvak elnéptelenedéséről, a jobbágy háztartások és a telkek számának a csökkenéséről, valamint a szolgáltatások összetételének a megváltozásáról, jelezve egy falu életén keresztül a második jobbágyság kialakulásának a kezdeteit is. A két kivonatos urbáriumban - fordításban - az alábbiak olvashatók: 1530. »125 negyedtelek van a községben. Census: Szent György napján az uradalmi tisztnek adnak 3 dénárt. Szent Mihály napján az uraságnak negyedtelkenként adnak 25 dénárt, ugyanakkor az uradalmi tiszt kap 3 dénárt. A marhaállomány után közösen fizetnek 800 bécsi dénárt, a sertések után pedig 1 forintot. A bort kísérő személyzet negyedrészét a község köteles kiállítani. Victualia: (természetbeni szolgáltatások) Évenként két negyedtelek együttesen tartozik adni 5 csirkét, 1 ludat, fél pint vajat, 2 sajtot. Húsvétkor negyedtelkenként az uradalmi tisztnek adnak 2 és fél tojást. Erzsébet napon negyedtelkenként adnak 1 bécsi dénárt és 1 kenyeret. Karácsonykor negyedtelkenként adnak negyed köböl zabot. A más földesúr jobbágyai, akik az uradalomhoz tartozó szőlők valamelyikét bírják, 1 kappan és 1 kenyér beszolgáltatásával tartoznak. Az egész közösség a tisztnek tetsző mennyiségben köteles a várba és máshová is fuvarozni. 1563. »Census-köteles telkesjobbágy 17, bíró 1, kocsmáros 1, jövevény (novitii) 5, szegény (pauper) 4, házaszsellér 1, koldus 1 van a községben. Census: A 17 telkesjobbágy 4 forint 25 dénárt fizet. A marhák után 1 forint 33 dénár. Adnak még 42 és fél kakast, 8 ludat, 4 pint vajat negyedévenként, 17 kacsát, 1 májusi malacot. « Források: OL. U. et. C. 27/25 és 101/19. Közli: Maksay Ferenc: Urbáriumok. Bp. 1959. 134-135,145. o. 31. 1567. Miháld és Csicsó falu urbáriumai A kanizsai várbirtokhoz tartozó Somogy megyei birtokrészek összeírásai között találhatók Miháld és Csicsó urbáriumai. Az egykori latin eredetiből - dr. Kenéz Győző fordításában - adjuk közre a két falu urbáriumát, mint olyanokat, amelyek Szigetvár eleste után egy évveel láttak napvilágot. A XVI. és XVII. századi urbáriumok tipikus okiratok, amelyek mindenkor a földesúri birtokokhoz tartozó jobbágyok szolgáltatásait összegezték - a Szigetvár elestét követő somogyi pusztulásra is élénk fényt vetnek.