Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

A város, mint a 392 ezer lakosú vármegye székhelye, a megye összlakosságának gazdasági és kulturális központja. Megközelítését nagyban elősegíti a Kaposvár—Felsőmocsolád —siófoki, Kaposvár—fonyódi, Kaposvár—szigetvári, Kaposvár-barcsi helyiérdekű, a Budapest—gyékényesi —fiumei fővasútvonal, mely Dombóvár, Csurgó, Marcali és Nagyatád nagyközségekkel tartja fenn az állandó összeköttetést, míg a Pécs—varasdi országút (mely a város szívén fut keresztül), valamint a kiépített bekötő utak a várost környező falvakkal tartják az állandó összeköttetést, s így a vasutak a távolabbi, a kiépített utak pedig a szomszédos vidéki forgalomnak átmeneti és lerakodó pontjaivá teszik Kaposvárt. A város területe 7338 kat. hold 796 n-öl, amelyen 4800 lakóház van. A város tulajdonában levő úthálózat teljes hossza 47 405 méter, melyből 22 578 méter a kiépített út, míg a városban kiépített járdatestek hossza 62 864 fm. A városban lévő elemi és középiskolákban tanulók száma az 1941/42 iskolai évben 5226 fő volt, melyből a 7 elemi iskolában 2537, a fiú és leánygimnáziumban 931, a fiú kereskedelmi középiskolában 213, a fiú és leánypolgári iskolákban 957, míg a kereskedő és iparostanonc iskolákban 588 fő nyert tanítást. Kaposváron, mint Somogy vármegye székvárosában székel a vármegye főispánja, alispánja, a központi járás főszolgabírája, itt vannak elhelyezve a megyei és állami központi hivatalok, mint a kir. törvényszék, kir. ügyészség, kir. járásbíróság, kir. pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal, kir. tanfelügyelőség, kir. erdőigazgatóság, kir. gazd. felügyelőség, kir. államépítészeti hivatal, kir. vegyvizsgáló állomás, kir. rendőrség, kir. csendőrség szárnyparancsnoksága, kir. selyemtenyésztési felügyelőség, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara, a szőlészeti és borászati felügyelőség, a kir. iparfelügyelőség, a MÁV osztálymérnökség, a kir. külkereskedelmi hivatal, s a vármegyei vitézi székkapitányság és ezeken kívül számos magánhivatal és intézmény. Kaposváron állomásozik az olasz király és császár Őfelsége tulajdonát képező s Nagy Lajos király nevét viselő m. kir. 6. honvéd gyalogezred és a 10. könnyű tüzérezred és repülő kiképzőiskola. A város kereseti viszonyára, anyagi gyarapodására jótékonyan hatnak jelentékeny ipartelepei, így a több ezer munkást foglalkoztató cukorgyár, konzervgyár, 2 vaj és sajtgyár, 5 nagy téglagyár, cementárugyárak, 4 gőzmalom, jéggyár, baromfihizlaló telepek, gépierőre berendezett fa és vasmegmunkáló műhelyek, kályhagyár, szövőgyár. Mindezek felsorolása után szabadjon rámutatnom arra is, hogy a város útadó címén 131 312 pengőt, megyei pótadó címen 148 339,50 pengőt, közmunkaváltság címén 35.685,50 p-t, míg ebadó címén 5755 p-t, összesen 321.091.75 p-t fizetett 1941. évben Somogy vármegyének. Az önálló törvényhatósággá alakulás esetén e hatalmas összeg a város rendelkezésére állván belőle bőven tudná fedezni mindazon kiadásait, melyek az önállósulással háramolnának reá s azonkívül fejleszteni tudná kulturális, szociális és emberbaráti intézményeit, nem is szólva arról, hogy belügyeinek intézése terén az önállósulás könnyebb és a mai helyzettel szemben gyors intézkedést biztosítana. Szabadjon azt is megemlítenem, hogy önálló törvényhatósággá alakulásunknak a múltban talán az is egyik akadálya lehetett, hogy az akkori választási törvény szerint a városban nyílt szavazási rendszer volt, ami biztosította a mindenkori kormánynak a megyei városokból kikerülő képviselőket. Ma már ez sem lehet akadály, de Kaposvár a múltban is tudta és a jövőben is tudni fogja, kit és milyen pártállással kell a magyar parlamentbe küldenie, mint ahogy ezt húsz éven át magyarságának s politikai érettségének tudatában mindig híven teljesítette is. Végül a város lakosságának összetételére vonatkozólag megemlítem, hogy az 75 százalékban iparosokból, kereskedőkből s a lateiner osztályhoz tartozókból tevődik össze s ebben különbözvén a lakosok számában talán nagyobbat mutató alföldi városoktól, ami nem hátrányára, hanem előnyére tudható be. Kaposvár város mindezekben adott helyzetéből megállapíthatóan bírja mindazon feltételeket, melyek a várost önálló törvényhatósággá alakulásra képessé teszik, miért