Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

»Két-két csendőrjárőrt kirendelni szíveskedjék, mert ellenszegüléstől lehet tartani.« 1935. április 4-én a lábodi közjegyző is hasonlót jelentett: »A hátralékosok megrögzött nemfizetők, akikkel szemben karhatalom nélkül eredményt nem lehet elérni.« A lengyeltóti főszolgabíró ugyanezen év szeptember 12-én az alábbit jelentette: »A karhatalomra azért van szükség, mert annak hiányában a végrehajtást szenvedők ellenszegülése várható az eddigi tapasztalatok szerint. Somogy váron a tavasszal történt végrehajtások során a fegyverhasználat is alig volt elkerülhető. « November 4-én a nagyatádi főszolgabíró is kénytelen jelenteni: »A fenti két községben az adóhátralék nagy, a végrehajtást szenvedők 2—4 évi adóval vannak hátralékban, fizetési készségüknek tanújelét nem adták, s van közöttük olyan is, aki fenyegetéseket hangoztat. Karhatalmi segédlet nélkül a jegyző jelentése szerint sem fogatot, sem kézi napszámost a zálogtárgyak összehordásához kapni nem lehet, viszont ha néhány renitenskedő hátralékossal példa statuáltatik, annak igen jó hatása lesz valamennyi adózóra. « Mikor pedig a községek újabb terminusokat kértek a végrehajtások idejére, újból és nyomatékkal jelentette: »Karhatalom kirendelésére azért van szükség, mert már egy ízben folyó évi október 31-én a zálogtárgyak összehordása megkezdődött, azonban annak kiadását sorozatosan megtagadták. Az iskolaadó és a hitoktatási díj már 5 éves hátralék, így annak kifizetését mindenki megtagadja. « November 14-én a csurgói főszolgabíró is jelenti a somogyszentmiklósi esetet: »Miutan a múlt évben is, Somogyszentmiklós községben a zálogtárgyak összehordásánál, a hátralékosok ellenállást fejtettek ki. Széli János segédjegyzőt fejszével fenyegették meg, a csendőri karhatalom kirendelését kérem.« Forrás: Főispáni iratok 25/10/1935. sz. 313. 1935. március 31. Még a halottak is szavaztak Súlyos választási visszaélések a lengyeltóti választókerületben A választási terror országosan is, de a megyénkben is igen emlékezetessé tette az 1935 tavaszán megtartott országgyűlési választásokat. Jóllehet a Független Kisgazdapárt szerepét jelentősen csökkentette a választások előtti Eckhardt és Gömbös-féle megegyezés, mégis a legnagyobb terror megyénkben az ideiglenes választási partner: a Kisgazdapárt ellen irányult. Különösen súlyosak voltak a visszaélések a lengyeltóti járásban, ahol a választást több büntetőper megindítása követte. Az alább közölt ellenzéki feljelentés csokorba kötve tárgyalja azokat az egységesen használt eszközöket és módszereket, amellyel még a halottak leszavaztatásának az árán is — a kerület kormánypárti (NEP) jelöltjének