Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

A reform folytán a Horthy-kor „új nemességének", a vitézeknek is kreáltak 180 birtokegységet — 164-et az 5—50. kat. holdas birtoknagyságú csoportból — 2536 kh területtel. 1924. január l-ig a földreform alapján a megyében az OFB határozatával 76 legénységi és 6 tiszti állománybeli vitéznek juttattak 10 — 15 kh holdas telket. A földreform végső adatait összegezve megállapíthatjuk, hogy vagyonváltság és földreform címén a megyében 70306 kh került felosztásra. Ebből szántóterület 67506 kh volt, a házhelyeké pedig 2800 kh. A szántóföldhöz juttatottak száma 34835 volt (átlagosan 1,9 kh-al), a házhelyigénylőké pedig 9597. (Átlagosan 300—400 négyszögöllel.) Ez a 70306 kh volt az a ballaszt, amelyet a megye nagybirtokosai kénytelenek voltak átengedni a nincstelen agrárlakosságnak, hogy ezáltal ütött-kopott hajójukat utoljára révbe menthessék. * Ha az egyes birtokkategóriák területeinek a változását feltüntető adatsorokat is megvizsgáljuk a két alapvető mezőgazdasági statisztikai összeírás forrásaiból, akkor — legfőbb tanulságként — megállapíthatjuk belőlük, hogy a 0—5 holdas nagyságú birtokkategóriák területe az 1895. évi 41007 holdról 119577 holdra növekedett 1935-re, a lezajlott földmozgás mértékéül 291,6% -os változást jelezve. Kétségtelen, hogy a 4 évtized alatti eltolódásban a földreform jelentette a legdöntőbb változást. Miután a lezajlott agrárreform folyamatában átlagosan 1,9 hold jutott a szántóföldi területekből a juttatottaknak, a házhelyigénylőknek pedig csak 300—400 Q-öl átlag; így a juttatott földek és házhelyek kivétel nélkül a 0—5 holdig terjedő gazdaságkategóriák területét növelték 1935-ben. Ha e birtoknagyságú kategóriához hozzászámítjuk a vagyonváltság és a földreform címén felosztásra került 70306 holdat (az összterület 58,7%-át), akkor általa az 1895. évi terület máris 111313 kh-ra emelkedett. Mindössze csak 8264 kh hiányzó birtokterületet kellett e kategóriából a nem földreform során juttatott akciók (földvásárlás, öröklés stb.) eredményeképpen e birtokkategóriákhoz növekedésképpen hozzávenni, a változásnak csupán 6,9%-át. így vált a nagybirtoknak hallatlanul olcsó munkaerőt biztosító földreformpolitika — az első világháború után a legkevésbé radikális agrárreform következményeként — természetesen más és megváltozott politikai és társadalmi viszonyok között — a Darányi-féle telepítési és parcellázási akciók folytatójává. A két birtokpolitikai akció abban is megegyezett egymással, hogy befolyásos „támogatója", az OMGE akkor is és most is kivette részét azok elsikkasztásában. A földreformos adatokat — némi eltéréssel — a Somogy vármegyei Gazdasági Felügyelőség 1930. évi jelentéséből vettük. Az 1920-30 közötti földreformos adatok az OLK — 1848—749 (Somogy) sz. ügyirat alapján. A Somogy vármegyei Gazdasági Felügyelőség 1930. évi jelentéséből átvéve a következő adatok; 1. A juttatásban részesített földigénylők száma: 40234. 2. A juttatott földterület: 70557 kh. 3. A juttatásban részesített házhelyigénylők száma: 10744. 4. A juttatott házhelyek területe: 3412 kh. Az ellenforradalom negyedszázados uralmához szervesen hozzátartozott az a politikai demagógia is, amely állandóan földet és kenyeret ígért az agrárnincsteleneknek, az uradalmi cselédeknek és a törpebirtokos parasztoknak. Nem hangzott el ez idő alatt a megyében, de az országban sem, egyetlen olyan politikai szónoklat és kortesbeszéd, amely ne tűzte volna zászlajára a földreform szüksé-