Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)
A kir. adóhivatalok az illetékes pénzügyigazgatóság utján a föláhöz jutottak egész tömegét kérik kimozdítani juttatott ingatlanaikból, akik 3-4 év óta juttatott ingatlan ellenértékét nem képesek megfizetni. Ezen előterjesztések alapján bizottságunk kb. 25 egyént mozdított ki juttatott földjéből, mert úgy találta, hogy a földhöz juttatottak 2,3 és 4 év előtt fizetési kötelezettségeiknek eleget tehettek volna. Ezek a kimozdítási esetek fellebbezés folytán, jelenleg Nagyméltóságod elbírálása alatt állnak. A községi elöljáróságok minden esetben azt jelentik, hogy a juttatott földek vételára nem fizetésének oka az, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság által megállapított vételár, illetve haszonbér túlságosan magas. Tisztelettel kérjük, hogy a fent említett ügyekben bizottságunk által követendő további eljárásra vonatkozólag utasítást adni, illetőleg a juttatott ingatlanok vételára, illetve haszonbérének leszállítása iránt intézkedni kegyeskedjék. Kaposvár. 1932. május 7-én. Szapáry főispán-elnök.« Forrás: Somogy vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai 2560/1933. sz. 306. 1934. november hó. »...elárverezték a házamat kerttel együtt, meg két hold mezei földemet...« Az alábbi dokumentum arra is jó példa, hogy a kisbirtokos parasztember legszívósabb gyarapodási törekvése is milyen reménytelenül zuhan vissza a banktőke könyörtelen fojtogatása következtében. »Mély tisztelettel kérem Méltóságos Alispán Urat én Csima József kisgyaláni lakos. Legyen szíves felvilágosítani, mert október 23-án elárverezték a házamat kerttel együtt, meg két hold mezei földemet a Dunántúli Bank. Hogy hová folyamodjak, mert nem tudom fizetni, mert nagyon sok elemi csapás értés nem önhibám végett jártam így, mert én mindig dolgos ember voltam. A rossz viszonyok végett kerültem bele a bajokba, mert mink voltunk heten testvérek, 10 kishold földben 5 férfi, 2 leány és apánk elhalt 14 tavaszán. Én Csima József — legidősebb — voltam a nagyháborúban. Egyszerre öten egy családból berukkoltunk, kettő elhalt közülünk és így nagyon sok bajon mentem keresztül... 27-ben megvettem a leánytestvéreimtől másfél hold földjogát, 160 pengőfillérbe jött kadrátja, oszt úgy vettem fel a pénzt. Most közbejött a rossz termés és áresés és a 18-as kamat és így nem bírtam eleget tenni... Most oáaértem öregségemre, elveszik mindenemet. És van két gyermekem. A leány férjnél van, a fiú pedig 9 éves és most kérdem Méltóságos Urat, mit csináljak?... Világosítson fel, lehet-e ezt valahová kérvény által kérelmezni, vagy hosszabbítást kérni, vagy pedig a Banktól kivenni a házat, mert az ég alatt nem lakhatom. És mennyi adósságom volt, arra már az ügyvédek többet számolnak 1000 pengő perköltségnél. Azt kibírni nem lehet. Én bízok a magyar államban és a minisztériumságban, hogy csak nem hagynak éhen veszni. Csima József Kisgyalán, II. ház.« Az alispán a göllei körjegyzőség útján értesítette Csima Józsefet, hogy nem segíthet rajta, forduljon kérvényével a Dunántúli Bank és Takarékpénztár Rt.-hoz. Az alispán rideg elutasítása így hangzott:
