Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VIII. A Tanácsköztársaság Somogyban (1919)

Nagyon elégedetlenek voltak: az amerikai újságíró mondta, hogy a legkisebb amerikai farmokban is egészségesebb és okosabb iskolát találni, mint ez. Hát még mikor átkocsiztunk Dénes-majorba, ahol a piros arcú kis gyerekek azt mondták, hogy itt nincs iskola és ők két órajárásra mennek mindennap gyalog Szentjakabra. Én azonban, mintha haza mentem volna: gyerekkorom emlékei újultak fel ebben az iskolában. Én jól emlékszem, hogy ez a ház, amely most sötét, zsúfolt, piszkos, ez új iskola volt nálunk. Én még a régebbi iskolában kezdtem tanulni 35 évvel ezelőtt. Az pedig földberagadt kis viskó volt, náddal fedve, akkora ablakai voltak,mint egy zsebkendő s az eresz alatt a tornácon olyan gödrök, hogy beleülhettünk, mint a kotlós a kosárba. Ennek a most összeomlott társadalomnak volt egy kedves jelszava: a tudomány hatalom! Ez egy nagy igazság s az uralkodó osztály ezt a hatalmat, a tudományt nem is adta ki a kezéből soha. Csak gondoljunk arra, hogy egy Eszterházy herceg mi mindent nem csinált, hogy a gyerekét megtanítsa arra, hogy ezzel a hatalommal bírjon. Ha hülyének született is a fia, lánya, még akkor is parányi korától kezdve a világ minden iskoláját, tudósát, orvosát, nevelőjét, mind odaszedte hozzá, hogy embert faragjon belőle. Iskolába egy óráig se küldte Szentjakabra, de Pestre, Bécsbe, Londonba, Oxfordba. A béreseinek a gyereke pedig lehetett lángész, mint Napóleon, mégis két óráig kellett gyalogolnia, míg egy kis iskolát talált. Hat éves gyerek esőben, sárban menjen Dénes-majorból Szentjakabra, hogy megtanuljon egy kis írás-olvasást. No többet nem is tanult, ez is elég egy béresnek, mondta a herceg ő főmagassága. így történt, hogy a gazáag ember gyereke okosabb lett az apjánál, a szegénynek muszáj volt olyan tudatlannak maradni, amilyen a szüléje volt. Nem így lesz ezután. Minden gyerek egyformán fog tanulni. A felső iskolákba peáig nem a gazáagok gyerekei mennek, hanem a jó tanulók, a jó fejű gyerekek. Addig pedig míg a nevelés mindenestől átalakítja az emberiséget, addig is gondoljon magára a szegény proletárnép. Gondolja meg azt minden szegény ember, hogy a gazdagok ezer és ezer esztendeig uralkodtak rajtuk a tudomány segítségével. Most tehát, ha elvettük tőlük a gazdagságot, el kell venni a tudományt is. Már most is a papírra leírt igék gyújtották fel a világot. Irásból-olvasásból kerekedett ez az egész világforradalom. Folytassátok hát a tanulást, olvassatok, hogy tudjatok. Mindig olvassatok és mindent elolvassatok. De ne olvassátok a régi könyveket, amelyek a butaságban és türelemben, alázatban akartak örökre leragasztani benneteket, csak újakat, csak a mai új írásokat olvassátok. A régi könyvek, újságok, nyomtatványok a régi, kapitalista világ zsarnokságát szolgálták. A mai újságok, füzetek, röpiratok, tudományos könyvek a világszabadság új boldogságát építik fel. A régi tudomány fekete volt, az új tudomány vörös. A fekete tudomány fekete zsarnoki hatalom volt. A vörös tudomány, vörös felszabadító hatalom lesz. Gondolkodjatok tehát róla, hogy azok is részesüljenek belőle, akiket a régi zsarnokok írni-olvasni se tanítottak meg.« Forrás: Móricz Zsigmond: Tanulmányok és cikkek. Bp. 1959. A szentjakabi iskola. Somogyi Vörös Újság. 1919. április 15. PTI. Archívum. TAGYOB. A Forradalmi Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának jelentései.