Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

5. Andocs a származási helye annak a Besenyő Györgynek, aki az ugyanonnét való Inabur-ral együtt eskütételre köteleztetett Tátony birtok (ma puszta Igal és Magyaratád között) kapcsán. 6. Koppányszántó a lakóhelye egy Besehnedi nevű személynek, aki a dömösi prépostság itteni kenyéradó szolgáinak egyike (lásd az 1138-as alapítólevelet). Ez a név kétségkívül a „besenyő" népnév kicsinyítő képzővel ellátott alakja. 7. Kisbárapáti:az itt lakó udvarnokok között szerepel 1211-ben Bod fia Sopa fiával, Bessével együtt, s ez utóbbinak neve szintén a „besenyő" népnév rövidített alakja (lásd a Büssü névvel kapcsolatban leírtakat). — Ez a két utóbbi példa arra is bizonyítékul szolgál, hogy a magyarságba beolvadt besenyők között gyorsan végbement a társadalmi differenciálódás. Számos besenyő személyről tudunk még megyénk területén, akik nem köthetők egyetlen településhez sem, legfeljebb gyaníthatjuk némelyikükről, hogy arról a helyről is való, amellyel kapcsolatban nevét a források említik. így például lehetséges, hogy csurgói származású volt az a Besenyő Demeter nevű férfi, aki 1405-ben Besenyő Pál dalmát bán ottani officialisa. S talán Szenyérről származott az a Besenyő Sándor, akinek fiai: János és Mese 1372-ben e birtok miatt pereskednek. A már említett és egyébként nagy birtokszerző nezdei Besenyő Mátyás 1385-ben Bábonyban is birtokos volt: talán ottani, szintén besenyő rokonaitól szerzett birtokot? Az ismeretlen helyről származó Besenyő András 1254-ben a somogyvári konvent kulcsárja volt. S hogy valóban számolnunk kell azzal, hogy Somogyban tömegesen éltek besenyők, arra a legfontosabb bizonyíték Besenyő Gergely oklevele, amely magyar fordításban a következőképpen hangzik: „Mi, Besenyő Gergely mester, a besenyők kormányzója, vagyis kapitánya emlékezetül ajánljuk a jelen levelünkben foglaltak által jelentvén mindazoknak, akiket illet, hogy Ders fiainak: Péternek és Miklósnak egyik birtokával kapcsolatban — amely birtoknak neve Saard, Somogy vármegyében, a Suda nevezetű folyó mellett fekszik és rajta egy Szent Ferenc hitvalló tiszteletére épített egyház áll, egyébként pedig a besenyők földje vagy birtoka címen visszavett birtok — előbb a mondott Somogy vármegyében királyi parancslevél alapján megtartott közgyűlésen vizsgálatot folytatván, valamennyi nemestől és más, bármilyen rendű és állapotú embertől, de különösen a besenyőktől szorgalmatosan tudakozódtunk, s elismertük, hogy a mondott birtok valóban és jog szerint Ders fiait: ezen Péter és Miklós mestereket illeti. Ezért tehát e birtokot összes haszonvételeivel együtt visszabocsájtottuk kezükhöz és visszaadtuk nekik, jelen levelünk által. Kelt Budán, a Szent Mátyás apostol ünnepe utáni legközelebbi hétfőn (február 27-én), az Úr 1346. esztendejében." Tárgyunk szempontjából ugyancsak megkülönböztetett figyelmet érdemel az a tény is, hogy a besenyők nagyon sok szőlőt birtokoltak Somogyban. Ezt egyes — adásvételt tárgyaló — okleveleken kívül a pannonhalmi apátság és a nagyhalomi (Fejér megye) besenyők között 1220 körül folyt dézsmaperrel kapcsolatos oklevelek bizonyítják. Az sem zárható ki, hogy az észak-somogyi szőlőterületeken található besenyő nyomok éppen a szőleik művelésére ide települt besenyők emlékét őrzik. D.) Besenyő törzsnevek és besenyő eredetű nemzetségnevek Somogyban A nyolc besenyő törzs nevét — Ertim, Csúr, Gyula, Kölpény, Baj, Tolmács, Koppány és Csobon a legvalószínűbb magyar ejtés szerint — Biborbanszületett