Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

óvintézkedések elrendelésén kívül, különösen a hadifogoly aratómunkásokat, katonasággal egyetértőleg, éber figyelemmel ellenőrizzék. Gyanús jelenség észlelése esetén azonnal erélyesen intézkedjék s hozzám haladéktalanul jelentést tegyen. Belügyminiszter. « A főispán a rendeletet azonnal továbbította a rendőrkapitánynak és valamennyi főszolgabírónak azzal az utasítással, hogy »a gabonatermés megsemmisítésére vonatkozó törekvések meghiusittassanak.« Forrás: Főispáni bizalmas 107/1918. sz. 235. 1918. okt. 1-1919. márc. 27. »A bérlőné a háborús konjunktúra alatt, az amúgy is hiányos munkaerővel a gazdaságot teljesen kizsarolta és legnagyobb részt tönkretette« -Visszatekintő gazdatiszti jelentés a Nagytoldi-pusztai bérgazdaságról A gazdaság vezetését 1918. okt. 1-én Hirvám Kálmán gazdatiszt — a későbbi »termeloszövetkezet« gazdaságvezetője — vette át. 1919. jún. 17-én a Járási Gazdasági Felügyelőségnek tett jelentéséből idézzük az alábbi részletet, amely élénk fényt vet a veszprémi püspökség tulajdonában levő s azon bérleti gazdálkodást folytató háborús esztendők rablógazdálkodására. A jelentés — egyben — azon termelőerők helyzetére is tartalmaz utalásokat, amelyekkel a birtokon 1919. március 27-én megalakult a »termeloszövetkezet«. »Ezen kezelésem alatt levő gazdaságot a veszprémi püspökség hosszú évek után 1918. okt. 1-én vette vissza a bérlőtől házi kezelésbe és engem bízott meg annak vezetésével, illetve annak erőmhöz képest való helyrehozására, minden segítséget megígérve a kivitelhez. — A volt bérlő ideje 1916. okt. l-jén telt volna le, de az akkor életben volt rendeletek szerint moratóriumot kapott egy évig. 1917 évben a volt püspök meghalt, a vallás és közoktatásügyi minisztérium biztosa ismét egy évre meghosszabbította a bérletet. — A bérlőné a háborús conjunktúra alatt az amúgy is hiányos munkaerővel a gazáaságot teljesen kizsarolta és legnagyobb részt tönkretette. Hisz az utolsó évben neki is már csak 2,5 q átlagos termése volt s az is tele üszökkel. Haszna csak kertészeti dolgokból volt. — Ezen Toldi-pusztai gazdaság vezetését igazán gondteljesen fogadtam el. Buzdított azonban a javak tulajdonosa és kormányzójának gazdasági törekvése, akik mindenre készek voltak, hogy ezen gazdaságot helyrehozzuk. 1918. október l-jén, mikor átvettem a gazdaságot a volt bérlőné egy tenyérnyi őszi vetést, szántást, őszi vetett takarmányt nem hagyott hátra. Teleltetéshez egészben 8-10 q vetett takarmányt adott át, rothadt üszkös őszi és tavaszi szalmát polyvával, 441 q takarmányrépát, ezzel kellett volna egy 1350 kat. hold birtok élő felszerelését kiteleltetni és az összes munkát okt. l-jétől elvégezni, bérlőné holmijának elszállítását, még ittmaradt terményei közel 50 (ötven) vagon rakomány vasútra szállítását elvégezni, 100-120 hold tengeri termését behordani, a részt a munkásoknak hazaszállítani, burgonya, takarmányrépa termést és részt a cselédség convenció földjéről a tengerit és szart hazaszállítani, az erdőn levő félévi convenció faszükségletet 300 m

3-t meghordani, a convenció gabonát a somogyi