Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

Kodály Zoltán Karádon találta világhírre emelkedett nótáit: »Kormos Pistát Simontornyán megfogták, Mingyár az urak elejbe hajtották, Mind együtt volt viceispán-alispán, Kérdi tőle: hány lovat loptál Istvan?« Lajta László Törökkoppányban találta: »Hej rózsa, rózsa ékes vagy, Hajnali csillag fényes vagy, Egyenes vagy rózsám, mint a nád, Nékem rendelt az édesanyád.« Ádám Jenő is Somogyban gyűjtötte: »Szeles a Duna, keskeny a partja. Nincs olyan legény, ki átugorja, Géczi Imre átugrotta, sáros lett a cipő sarka, Ez ám a legény.« Farkas Ferenc pedig a szép tájú Zselicben talált rá az alábbi népdalra: .A szennai lipisen, laposon, Leesett a szalagos kalapom, Arra kérlek Bözsikém, angyalom, galambom. Vegyed fel a szalagos kalapom.« Forrás: Kodály Zoltán magyar népzenetára (Bp. 1952.) 210. 1904. Aratási szerződés a mernyei uradalomban A viszonylag alacsony cselédlétszámmal dolgoztató uradalomban általános gyakorlattá vált — természetszerűleg országosan is — a nagy idénymunkák idején, hogy szerződéssel kisegítő munkásokat alkalmazzanak. A századfordulón a speciális munkafajták (földmunka, téglavetés, erdőirtás stb.) mellett a szerződéses aratási rendszer volt a legjelentősebb. A munkaközvetítők hasznát is jelentékenyen növelő szerződések, amelyeket a községi jegyző segédletével kötöttek az uradalmak a vállalkozókkal, rendszerint a szerződésben megjelölt gabonaterületek learatására és betakarítására vonatkoztak elsőrenden, a fizető bérek feltüntetésével. Már a korábbi években is, ez idő tájt azonban méginkább növelték az effajta szerződésekben az aratómunkásoknak az aratás melletti egyéb munkakötelezettségeit is, amelyeknek az elvégzése ráadásmunkát, többször ingyenes szolgálatot jelentett részükre vagy éppenséggel minimálisan alacsony bérezését az elvégzett munkának. E tipikusnak mondható szerződést érdemes összevetni ugyanezen uradalom harmincas éveinek aratási és sommás-