Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

A kötet bevezetésének utolsó mondatai így hangzanak: »Mielőtt átadnám az olvasónak az imalíra legszebb-legjellemzőbb darabjaiból készült válogatásomat, mely éppen csak sejteti a sokezer szöveg gazdagságát, megköszönöm Somogy megyének, személy szerint dr. Kanyar József levéltári igazgatónak, hogy e sorok megírásáig eljuthattam és ez a különös emlékanyag megjelenhet. Az ő ötlete volt, hogy somogyszülötte Babos Jánosné és társa »rávélekedése« nyomán feltörő imádságok itt »megszólaljanak« és a somogyvári, zselicszentjakabi, szenyéri, vagy bármely magyar templom-kápolna »zengő kövei«-ként visszhangozzák »régi hívek« távoli énekét-szavát. Visszhangozzák, sőt idézzék Dami(l)on tüzes »üszköcskék« füstjébe vesző alakját, vagy »Boldogasszony parancsolatjára« »guruzsmás«-an vagy igaz hittel végzett szóbűvöleteket. Somogy hangja e kis gyűjteményben erősebben csendül fel. Ez részemről érthető tisztességtevés a vendéglátó ház népével szemben. Minőségi igényen miatta csorba nem esett. Somogyi szövegeink ui. az anyag kiemelkedő darabjai közé tartoznak s Moldva, bukovinai székelység, Palócföld, Zala s Szeged környéke imádságaival együtt élénken tanúsítják e hagyomány régiségét és jelzik a mélyrétegek érintkezését. Somogy megyét többé-kevésbé bejártam, de jónéhány községébe még nem juthattam el. Bőven van tennivalóm a »szent sarok«-ban, vagy a Kapós völgyében. S van az ország egész területén. Feltett szándékom, erőmtől telhetően megmenteni ez »eleitű hagyatkozott« imákat, melyek úgy maradtak »apárú fiúra, mint a géczi taliga«. Imádságokat, melyeket nem papok mondtak a »prédikaszékrű, (mert) azok breveráriomoztak, ezt nem imádkozgatták«. S mivel e feladat nagy és az emberi erő véges, e munkához mindenki segítségét kérem — ahogy eddig is kértem — aki valaha ilyen szövegeket hallott, vagy mondott, esetleg ilyenről tudomása van. Ugyanis az anyag folyamatban lévő részletes eredet-párhuzam-motívum-kutatását rövidesen összegezem a már fent jelzett néplélektani kutatások eredményeivel. Minden beérkező adat jelentős lehet és tartalmazhat ismeretlen mozzanatokat.« BabosJánosné