Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

(92,6 %), ezzel a megyeszékhely — a cseréptetős házakat tekintve — a 13. városa volt az országnak. A járások közül az első két helyet a csurgói (53,8 %) és a barcsi (45,5 %) járás foglalta el, a legkisebb részesedés pedig ismét a tabi járásé volt (13,2 %). Még Kaposvár előkelő helyével és jó arányával sem tudta megközelíteni az 50 %-ot a megye összes cserép- és palatetős házainak összességében (36,0 %). A megdöbbentő szegénység és elmaradottság állapotát tükrözte a megye 28 435 zsúp- vagy nádtetős házainak a száma, a lakóházak nagyobb feléé (58,0 %). Ez a kirívó szegénység — újból a tabi járás területén volt a legnagyobb (80,9 %), a legkisebb pedig a csurgói járásban (43,8 %), erősen megközelítve — a fentebb mondottak kontrasztjaként — az 50,0 %-ot. III. c) Az analfabéták száma a megyében (1900) A következő táblázatból kitűnik — igen jelentős volt a megye írástudatlanjainak a száma. Az analfabetizmus 37,7%-os megyei aránya annál megdöbbentőbb volt a századfordulón, miután — a felmérés esztendejében — a cigánylakosság száma mindössze csak 2724 volt a megyében. Az analfabéták részesedési aránya 1. a kaposvári (42,3%), 2. a lengyeltóti (41,1%) és 3. a barcsi járásban (39,9%) volt a legkedvezőtlenebb. E járásokat követték a szigetvári, a nagyatádi, az igali, a csurgói, a marcali és a tabi járások. Még a megyeszékhely lakosságának is írástudatlan volt29,4%-a. A kaposvári és szigetvári járásokban találtunk 7-7 olyan községet, amelyekben a lakosságnak több mint a fele volt analfabéta (Bárdszerászló, Bodrog, Bőszénfa, Csombárd, Kisberki, Kiskorpád és Visnye, illetve Almamellék, Drávakeresztúr. Pata, Révfalu, Sztára, Szulimán és Zsibót). Ilyen község a barcsi járásban 4 (Aracs, Drávaszentmárton, Pálfalu, Szentborbás), az igaliban és a lengyeltótiban 3-3 (Polány, Somodor, Szentgáloskér, illetve Pamuk, Szőlőskislak és Tótgyúgy), a csurgói és a marcali járásokban pedig 2-2 (Antalfalu, Bükköd, illetve Kelevíz és Pusztakovácsi) volt. Csupán két járásban: a tabi és a nagyatádi egyetlen községében sem találkoztunk az analfabéták ilyen szomorú és lehangoló arányszámával. Forrás: MSK. Új sorozat. I. k. Bp. 1902. 109-119. o. A járás- A járás Ebből ban lévő összes A járás neve , .. J kozs. lakos- ires ^ analfa- ^ száma sága olvas béta Barcsi j. 25 31 950 19 195 60,1 12 755 39,9 Csurgói j. 29 36 326 22 979 63,3 13 347 36,7 Igali j. 34 33 807 21 150 62,6 12 657 37,4 Kaposvári j. 50 46 510 26 821 57,7 19 689 42,3 Lengyeltóti j. 26 30 809 18 151 58,9 12 658 41,1 Marcali j. 38 44 411 28 520 64,2 15 891 35,8 Nagyatád j. 30 35 570 22 051 62,0 13 519 38,0 Szigetvári j. 44 33 063 19 993 60,5 13 070 39,5 Tabij. 31 34 922 23 634 67,7 11 228 32,3 Kaposvár 1 18 218 12 855 70,6 5 363 29,4 Összesen: 308 345 586 215 349 62,3 130 237 37,7