Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

felé s így nincs kilátásom, hogy Dörgicsén próbáljam ki baráti szeretetedet, amely már úgysem szorul semmiféle bizonyításra. De már arra megkérlek, hogy hazakerülve, csomagoltasd el a múzeumot s küldd el gyorsáru címen, nevemre a Nemzeti Múzeumba, hogy a jelentést megírhassam, számadásomat elkészíthessem. Add át — kérlek — legjobb üdvözleteimet Melhárd (vagy Melhardt, vagy Mhéllháhrdt, nem tudom, hová tegyem az y-t!) kedves és igazán jó papunknak és mindenkinek, aki jóindulattal viseltetik aziránt, aki Teneked igaz szívből szerető és hű barátod, híved Herman Ottó. Budapest, 1895. júl. 19.« Forrás: Mernyei Custodiatus Jószágkormányzósági iratok 1895. Közli: Kanyar József: Herman Ottó ismeretlen levelei. Borsodi Szemle IX. évf. (1965) 2. szám. 203. 1896. »Ornamentum est regni Hungariae« I. József nádor jövendölte a címbeli megállapítást a Balatonról, amelyet a haza díszének és ékességének tartott. Ma már kevesen tudják, hogy a megye hajdani tisztiorvosa: Szaplonczay Manó dr. fáradhatatlan tevékenységet fejtett ki Somogyban a Balaton kultusz ápolása érdekében. Jelentős művelődéstörténeti adatokkal és korabeli értékes fényképfelvételekkel tarkított könyvecskét is írt a Balatonról, amelynek a jövedelmét egy — a szegénysorsú gyermekek nyaraltatására alkalmas — szanatórium alapjaira akarta fordítani a megye és a szerző. A maga nemében értékes munka »A Balaton közkincs« című fejezetének néhány részletét átvettük olvasókönyvünk hasábjaira: »Miutan nagy dolgokat csak közös akarattal és vállvetve lehet aránylag könnyen megoldani, de az ily téren, minő a Balaton part felvirágoztatása és kihasználása is, azok keresztülviteléhez még az egyöntetűség is szükséges, nézetem szerint a három parti vármegye közönségéből, illetve ezek delegáltjaiból (3-3 tag) a majorátusok, közbirtokosság, úrbéresek, a már létező nyaraló és fürdőtelepek, vasúti és gőzhajózási vállalatok képviselőiből, egy kormány kiküldött elnöklése alatt működő Balaton-bizottság lenne alakítandó, amely bizottság tárgyalna minden, a Balaton partot érdeklő és érintő dolgot, tenne javaslatokat és hozna esetleg kötelező határozatokat. Egy ilyen bizottságtól lehetne esetleg remélleni azt, hogy a Balaton part fel fog virágozni és az ott létesítendő alkotásokban bizonyos arány és összhang fog lenni. A Balaton part fejlődésének legnagyobb akadálya eddig is éppen az volt, hogy az egyesek, akik a partot és vizet mint tulajdonosok bírták, annak érdekében semmit sem tettek, másoknak pedig a legújabb időkig, a hozzáférést nem engedték meg. Innen van az, hogy a Balaton parton nagyobb helyek, városok nem keletkeztek, pedig csakis nagyobb telepek létesítése, a községeknek nagyforgalmú helyekké való fejlődése által érhető el az egész parton, hogy megszűnik a közöny s az eddigi tespedést gyors munka fogja felváltani.«