Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

1890. december 28. »A nyomor a mi vidékünkön is borzasztó méreteket öltött« Az Arbeiter Wochen Chronik-ot rendszeresen tudósították Szigetvárról, ezért találkozunk oly sokszor hasábjain szigetvári eseményekkel. A sajtóhír nemcsak a munkásnyomorról ad hírt a számunkra, hanem rávilágít a munkásság öntudatosodásának a folyamatára is. A központi sajtóorgánum az alábbiakban számolt be a dél-somogyi munkásviszonyokról: »Szigetvar, dec. 20. A mi pártnapunk és annak tiszteletreméltó lefolyása az itt dolgozó lakosság között általában örömteljes izgalmat váltott ki s azt a látszatot keltette, hogy a munkásságra új élet vár. A karácsonyi szünidő napjaiban egy munkásösszejövetelen a pártnapról tárgyalni kell, s a határozatokat meg kell magyarázni. Egy olvasóegylet alapítása is tervbe vétetett. Még nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a proletariátus magára találjon. A nyomor a mi vidékünkön is borzasztó méreteket öltött; (Das Elend nimmt auch in unserer Gegend erschreckende Dimmensionen an), még a szakmunkásoknak sem könnyű az élete, mivel a nyomor szinte kézzelfogható módon is leírható. »A nép kezdi megérteni, hogy a burzsoázia kevés següsége semmit sem jelent a növekvő elnyomorodás ellen, úgyhogy a máig is tapasztalt »szocialreformista« kísérlet, mint a leves akció, a szálláshely biztosítás és hasonlók, nevetségesek és elégtelenek. « Egy széles körű védelem útját kell előkészíteni. Úgy akarjuk, hogy mi is az összmunkássághoz csatlakozzunk, hogy követeléseink, a rendelkezésre álló anyagi eszközök törvényes utakon elérhetők legyenek, amit a pártnap elhatározott. Lehetséges, hogy ellenfeleink mindig felforgatóknak, forradalmároknak neveznek minket, ez nem törhet le bennünket, a munkásság minden küldöttje teljes osztályöntudatra kell, hogy ébredjen és szervezkedjék. « Forrás: Arbeiter Wochen Chronik. 1890. dec. 28. Az élénk forgalmú kereskedővárosban felhalmozódott kereskedelmi és banktőke, az iparfejlesztési törvények lehetőségeivel élve, minden alkalmat megragadott ahhoz, hogy az iparba invesztálódjék. Ezért vette a helyi sajtó is örömmel a hasábjaira az alábbi tudósítást, melynek következtében — négy év múltán — a Kaposvári Cukorgyár már meg is nyitotta kapuit. »Mindenki tudja Kaposváron, hogy nem régiben Tallián Béla főispán úr a város előkelőbb polgárait bizalmas értekezletre hívta meg, hol saját elnöklete alatt arról tanácskoztak, vajon — tekintettel a város és a megye kulturális, népesedési, gazdasági 197. 1890. december 21. Gyárüzemet Kaposvárnak!