Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

Belátta Csurgó e jelentőségét a nagy közönség is, s felfogta valláskülömbség nélkül. Az egyházmegyét nemzeti missiót teljesítő munkájában hatalmasan gyámolíták: az alapító grófi család folytatólagosan, különösen annak szellem és névörököse a jelen Festetich György gróf, kijelentve, hogy »a mi volt alapító ősének Csurgó az nekie is, s biztosítva hason érzelmekről utódai iránt i s«; majd első sorban az alapító gróf e nagy művének részese, javainak is inspektora Nagyváthy; ezek kor- és elvtársuk Sárközy István, a Somssichok, az Inkey, a Csépán, s Nyárády családok, az igénytelen baranyai ref. lelkész Beleváry, ki azzal hálálta meg Csurgónak képeztetését, hogy 10.000 frtnyi tekintélyes öszszeggel, az istvándi ref. lelkész Vincze Sámuel özvegye, ki szintén Csurgón tanult férje emlékére 4000 frttal segélyezte az intézetet hivatásának megfelelhetni. A belső somogyi ev. ref. egyházmegye, a gondjaira bízott e szent hagyományt, önmaga is egy századon át hűséggel őrizte, teljes odaadással ápolta, áldozataival fejlesztette, s lőn az egy osztályból hat osztály, két tanár helyett hat rendes tanár, dijjazva a kezdetbeni 200 bankó forint helyett 800 frtig emelkedő fizetés és diszes értékes szabad lakással; a tanulók száma 24-ről 182-ig, könyvtára a 8-ik ezer kötetig növekedett; tápintézetében pedig 50 frtért minden valláskülönbség nélkül 100 növendéket is élelmezve, s így kerek száz forintért tandíjt s tankönyvek árát is beértve, s százakra menő jutalmat osztva ki évenként növendékeinek, teljes testi és szellemi ellátást nyújtva, egészséges kies helyen, a szülői felügyeletet, a város physicai s morális viszonyai folytán, minden tekintetben pótló gondos nevelés és atyai őrködés mellett. íme, egy határszéli tanintézet egyszázados fejlődése, küszöbén egy újabb századnak! A bel-somogyi egyházmegye azonban úgy gondolkozik, hogy a 6 osztály a maga bevégzetlenségében, miután a gymn. törvényjavaslat egységesnek tervezi a középtanodát, s 4, 6 osztályt csak kivételesen vél engedélyezendőnek, olyan, mint egy több emeletű épület, melynek teteje nincsen, s mint élő fa, csonka koronával, kitéve az idő szeszélyének, vagyis az érettségi vizsgákban más nagyobb gymnásiumok alárendeltségének. Az egyházmegye ezt nem akarja. Akarja ellenben, hogy gymnásiuma egységesen szervezett, hogy bevégzett egész, hogy önczél legyen; s ezért legközelebb tartott képviselői közgyűlésében egyhangúlag kimondá, hogy gymnásiumát 8 osztályúvá emelendi, s már a jövő 1882/83-ik tanévben két tanár beállításával a 7-ik osztályt, az 1883/84-ik tanévben ismét két tanár beállításával a 8-ik osztályt, összesen tehát 10 tanárral a 8 osztályt megnyitandja. Jól tudjuk mi, hogy a jelenkor nem a humán irányt képviselő gymnásiális műveltséget, hanem a reál-irányú képzettséget követeli inkább, s hogy hazánknak és specialiter magyar fajunknak ipari, kereskedelmi, gyakorlati irányú tanintézetekben van nagy hiánya, hogy ezekre van nagyobb szüksége. Ámde ezen szükséglet pótlása a kormány dolga, s oly intézetek helye az ipari és kereskedelmi fokusok, városaink. Csurgó pedig nem ily központ, s növendékeinek kontingensét nem oly vidék, nem iparosok és kereskedők, hanem a társadalomnak egy más rétege adja. A belső somogyi ev. ref. egyházmegyének, a Dunántúl 13 megyéjében szétszórt 9 egyházmegyéből álló 225.000 főnyi dunántúli ref. egyházkerületnek, a pápai főiskola mellett, ez egyetlen gymnásiuma, de egyúttal annak életszüksége is, s e gymnasium, alapítványlevele értelmében, az elévülhetlen humanismus klassikai műveltségének van szentelve. Evangéliumi alapon, reform irányú, a klassikai műveltség mellett, a haladó kor követelményeinek is eleget tevő modern tanintézet. Ez itt a jelszó! Megértve az egyházmegye e szándékát, Csurgó városa képviseleti gyűlésében 5000 frtnyi, a város lakosai majd 4000 frtnyi, a főtiszteletű egyházkerületi közgyűlés évenként 500 frtnyi, a járás országgyűlési képviselője Somssich Pál 1000, az egyházmegye esperese 1000 frtnyi, Matolcsi Józsefné, s id. Csorba Eduárd kaposvári lakosok 2-200 frtnyi adománnyal siettek első példát adni az áldozattételben.