Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)
se keresztelhették. Somogyi birtokosok és kereskedők építtették, hogy követ, bort és személyt szállítsanak vele Zalából. Boglár, Fülöp és Badacsony között közlekedett. A viharok azonban gonoszul bántak vele s azért nemsokára el is adták tyúkültetőnek. Volt egy kis mentőcsónakja is. Kócmadzaggal volt a hajó farához kötve. Volt két födetlen nagyobb uszályhajó is. Ezt szokta Fülöp és Boglár közt vontatni.« Forrás: Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül. Bp. 1901. 191. 1877. Somogy, a hitbizományok hazája A feudális jogban gyökerező — mindenkor az uralkodótól nyert kiváltság alapján törvényesíthető, s a család tekintélyét és fényét biztosító — hitbizományi intézménynek (fidei commissum) az volt a célja, hogy a családon belül öröklődő kötött földtulajdont tilos legyen elidegeníteni és megterhelni. Az alapító oklevelek szerint a mindenkori birtokosnak hármas kötelessége volt: 1) az elidegenítési tilalom, 2) a csorbítatlanságra való törekvés, és végül 3) a célirányos birtokkezelés. A hitbizomány volt az a népellenes földbirtoklási forma, amely hosszú évtizedeken keresztül a kapitalista agrárfejlődés egyik legfőbb akadályát képezte. Az 1687. évi IX. tc.-ben létrehozott hitbizományi rendszert 1848 és 1867 is érintetlenül hagyta, sőt az 1868. évi LIV. tc. még meg is erősítette azzal a céllal, hogy a nagybirtokrendszer átmentésével a »törtenelmi« uralkodóosztálynak: az arisztokráciának örökletes hatalmát biztosítsa. Különösen súlyos volt a hitbizományok problémája Somogyban, miután a 4 százalékos országos átlaggal szemben — a megye területének 17 százalékát foglalták el azok. Ez az aránytalanság még kirívóbb akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a somogyi hitbizományok az összes hitbizományi földbirtokoknak 13 százalékát, területüknek pedig 8 százalékát képezték, holott a megye az országnak csak 2,7 százaléka. Egyszóval 147724 kh-al Somogy megye volt — 16 hitbizományával — az ország legelső és legnagyobb hitbizományi megyéje! Ez a magas arányszám — az egyéb holtkézi alapítványi birtokokkal együtt — a feudális jellegű nagybirtokoknak olyan nyomasztó túlsúlyát biztosította még 1848 után is a megyében — ami a magyar agrárkapitalizmus korszakában önmagában véve is hatalmas ellentmondást képezett — , amelynek igen jelentős társadalmi torzulás volt a következménye egészen a felszabadulásig. Ezzel magyarázható lényegében az is, hogy az 1848 előtt még progresszív szerepet játszó középbirtokosoknak is milyen jelentősen háttérbe kellett szorulniok a hitbizományi nagybirtokokkal szemben a századvégi agrárválság idején. Azt hisszük, általuk vált megyénk az agrárius koncepciók egyik fő bázisává s a közéletet deformáló súlyuk következtében a paraszti szervezkedéseknek is csak olyan lojális formációi alakulhattak megyénkben, mint amilyenek a Szabad Gazdák Egyesületei és Felső Szabó István (Nagyatádi) kisgazda egyesületei és pártjai voltak. És most lássuk Hirsch Alfréd felsorolásában, melyek voltak a megye hitbizományai és mikor alakultak?
