Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V—XVI. század)

földet és Biharban (adtam Szt. Jakabnak) két szőlőműves-telket és hat szőlőt, s egy malmot malomkővel együtt. Kosdíj-ban egy ekealja földet, öt míves házat és az udvarház felügyelőjét is Szt. Jakabnak adtam. Keltesel-ben /!/ négy szőlőműves házat egy szőlővel együtt Szt. Jakabra ruháztam át. Odaadtam egy Lappa nevezetű helyet is Szt Jakabnak, melynek határai szintén körül vannak írva azon levélben. Kesis /!/ faluban egy malmot, malomkővel és azt a földet is, amely ugyanazon malomhoz tartozik, a Hole nevű hidon szedett vámot, valamint Prapa-i malmot, a Pesti nevű helyet néhány malommal szintén Szt. Jakabnak adtam. Számba vettem a Dunán, Szt. György templom (egyháza) mellett egy szigetet, melyen vámot szednek (NB! A felfelé jövő hajók után!) egy halastavat, két ekealjnyi földet, nyolc halász-telket s ezeket Szt. Jakabnak szereztem meg. Tehát én Istennek és Szt. Jakabnak monostort építettem s mindazt ami csak vagyonomból tellett, avagy amit csak meg tudtam szerezni uraimtól, az én lelkem üdvösségéért, a király és az ország nagyjainak helybenhagyásával és bizonyságtételük mellett olyan szándékkal adtam át, hogy ameddig csak élek, addig ugyanazon monostort az apáttal együtt kormányozom és gondoskodom is róla (szabadabban: »meg is vedelmezem«). Azokat pedig, akik a fent felsorolt dolgokból bármit is elvennének, a monostortól, sújtsa az Istennek, Szent Máriának, Szt. Jakabnak és Isten minden szentjeinek átka s legyen részük a kárhozatban Judással, Krisztus árulójával együtt s küzdjenek meg velem a magasságos bíró előtt az ítélet napján Amen.« Forrás: OL. Ühtritz-Amadé es. lt. Lad. 10. fasc. 5. Ur. A. (Filmtár 2191. doboz.) Közli: Kumorovitz L. Bernát: A zselicszentjakabi alapítólevél 1061-ből. Tanulmányok Budapest múltjából. XVI. Bp. 1964. 43-83. 11. 1091. A somogyvári monostor 30 évvel később az 1061-ben kiadott zselicszentjakabi alapítólevelet egy másik igen jelentős oklevél követte: az 1091-ben keltezett somogyvári monostor alapítólevele. A honfoglaló és államalapító magyarságnak ettől kezdve »Koppány vezér birodalmaban«, s még jóval utána is Somogyvár lett a központja. Amikor 1091-ben I. László tekintélyes seregével Horvátország elfoglalására sietett a régi római útvonalon — amely Fehérvártól a Zala folyóig vezetett, majd Balatonhidvég táján Somogyba térve Segesd körül egyesült a »hadinagoth« (hadi nagy út) Balatontól délre eső részével — e megyén és a Dráván keresztül tette meg menet is, jövet is az útját. A hadiút (via exercitus, exercitualis) a Balaton déli partján Gamásza, Szemes, Marcali irányában futott, majd egyesülve: Segesden át vezetett a Drávához, amely Vaskán vagy Drávafokon, ill. Révfalun vezetett keresztül. Ez az esztendő volt a somogyvári apátság alapításának az esztendeje. A somogyvári monostor alapításával a saint-gillesi francia anyaapátság legtekintélyesebb leányapátsága Somogyvár lett. Ismeretes, hogy a monostor alapítása óta még száz év multán is francia szerzeteseket vettek föl az apátság kolostorába, s benne a magyar középkornak egyik igen jelentős kultikus és