Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

2) Ha a gazda az őt illető házi fenyíték határait áthágja, s ez által a cseléd egészsége, sőt talán élete veszélyeztetik. 3) Ha a gazda a cselédet erkölcstelen, vagy törvénytelen cselekményekre csábítja, vagy csábítani megkísérti, vagy azt hasonló sugallatok ellen, a háziak, vagy a házba ki- és bejáró személyek irányában nem védelmezi. 4) Ha a gazda a szolgálati időnél továbbtartó hosszú útra készül, vagy lakását vidéki helyre átteszi. Megjegyeztetvén általában, hogy a cseléd szolgálatát az illető bíróság tudta, netalán engedelme nélkül el nem hagyhatja. A 2. és 3. pont alatt említett esetekben a cselédnek bére a körülményekhez képest 1/4 évre, illetőleg 14 vagy 7 napra kárpótolandó; ha pedig a hátralévő szolgálati idő ennél kisebb volna, az egész hátralévő időre. Az első és 4. pont alatt érintett esetekben, a bér csak a szolgálatból kilépésig követelhető. 21. §. Szolgálatát a cseléd időelőtt elhagyhatja s maga helyett más alkalmas cselédet állíthat, s azzal a bér és élelmezés iránt, a gazda kára nélkül, szolgálati idejének tartamára megegyezhet. 1) Ha a nőcseléd férjhezmenetelre, a férfi pedig saját gazdálkodás, vagy saját iparüzlet kezdésére oly kedvező alkalmakat nyer, mely a szolgálati idő kitöltése által elszalasztatnék. 2) Ha valamely örökség átvétele, vagy egyéb fontos ügy a cselédnek huzamosabb tartózkodását más helyen szükségessé teszi. 3) Ha a cseléd szüleinek körülményei akként változtak, hogy ezek gazdaságuk vezetése, vagy ápolása miatt annak szolgálati idejének letelte be nem várható, az ily cseléd ez esetben, ha egy évre van szegődve 7 napi felmondással élni köteles. Továbbá ez esetek az illető hatóságoknak bejelentendők, minthogy az eltávozás okai feletti ítélethozásra ezek vannak hivatva. 22. §. A gazda, ki a cselédet a szolgálati idő letelte előtt törvényes ok nélkül elbocsájtja, ugyan nem kényszeríthető, hogy azt akarata ellenére ismét visszavegye; azonban annak bérét 1/4 évre, illetőleg 14, vagy 7 napra, vagy ha a hátralévő szolgálati idő ennél kevesebb, az egész hátralévő szolgálati időre pótolni köteles. 23. §. Oly cselédek, kik szolgálatukat a szolgálati idő lefolyta előtt törvényes ok nélkül elhagyják (vagyis megszöknek) a helyi hatóságnál beszoríthatok; megbüntetendők; azon kívül a tilos elhagyásból keletkezett károk megtérítésére is kötelezendők. 24. §. Minden város vagy községben, az elöljáróság tudta, vagy engedelme nélkül még csak 24 órára is bárkit lakosul befogadni nem szabad, ha mégis valaki ennek ellenére az elöljáróság tudta, s engedelme nélkül a községbe jött szökött cselédet befogadná, a cseléd előbbi gazdájának kárpótlással tartozik. 25. §. Mind férfi, mind nőcseléd köteles magát cselédkönyvvel ellátni, mely a kiszabott költségek lefizetése mellett, az illető szolgabíróság által adatik ki. 26. §. Cselédkönyv nélkül valakit cselédül 5 Ft-tól 100 forintig terjedő büntetés alatt felfogadni nem szabad. Ezen büntetésekből befolyt pénzt, azon helységbeli iskolába járó cselédgyermekek iskoláztatási költségeire fordítandó, mely helységben a büntetés esete előfordult. Beálláskor a cselédkönyv, — mint fentebb már megjegyeztetett, — a gazda által őrizet alá vétetik. 27. §. Szolgálatbóli kilépéskor a cselédkönyv rovatait, a gazda tölti ki és nevét is aláírja. Ha azonban ezt a gazda tenni nem tudná, vagy nem akarná, akkor ez az illető hatóság által teljesítendő a gazda meghallgatásával. A hűség, ügyesség, szorgalom stb. felőli bizonyítvány csak annyiban veendő fel, amennyiben az a cselédre nézve kedvezően állítható ki: Különben a rovatok üresen hagyhatók. Ki a cselédnek erkölcsére nézve hamis bizonyítványt ad, — azon kívül hogy, mint tévútra vezető felelősséggel tartozik —, a következményekhez képest meg is büntethető. 28. §. Ki a cselédkönyvet utáncsinálja, önelőmenetelére idegen cselédkönyvet használ; vagy magáét a célra másnak átengedi, a büntető törvények szerinti bánás alá esik. A cselédkönyvek nyilvános okmányokul tekintendők.