Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

szemmel néztem, mint fizette le néhány polgártárs az utolsó szem gabonájából összevásárolt pénzét az adófizető asztalára s felsóhajtottam: mikor virrad már e jobb sorsot érdemelt magyar népre egy szebb nap reggele? Éljen Kossuth Lajos! Éljenek az ő általa alkotott törvények hű védői.« Forrás: A Nép zászlaja, I. évf. 8. sz. (1868.) Kgy. jkv. 362/1868. sz. 179. 1869. márc. 3. »A communisticus törekvések a társadalmi renddel összeferhetetlenek« A kiegyezés nem jelentett békét a társadalmi osztályok között, a kibontakozó kapitalista viszonyok újabb s élesebb ellentmondásokat hoztak a felszínre, így egyik oldalon a vagyonosabb rétegek fényűzését és egyre gyorsabb gazdagodását, a másik oldalon pedig a tömegek nagy részének fokozódó elszegényedését. Ez tükröződik az alábbi két dokumentumból s a korabeli sajtó hasábjairól is, amely az 1869-i képviselőválasztásokról tudósítva, így fogalmazott: a néptömeg, »mely csak egy Istent ismer és egy Kossuthot, ezeken kívül pedig csak legelő s szántóföld osztást. « Az első dokumentum kapcsán utalhatunk arra is, hogy milyen gyorsan ütöttek vissza az 1848 által meg nem oldott, az 1850—1867 között pedig a parasztság ellenére »megoldott« agrárproblémák, amelyek így kapitalista kori agrártörténetünk legsúlyosabb örökségeként maradtak vissza megoldatlanul. Somogy vármegye rendkívüli bizottmányi nagygyűlése 1869. márc. 3-án tárgyalta a heves választási küzdelmek »communisticus« és földosztó paraszti törekvéseit. Lássuk a főispáni előterjesztést és a bizottmányi nagygyűlés határozatát: »Az újabbi időkben felmerült választási mozgalmak alatt nyilvános fenyegetések, sőt tettleges bántalmazások esetei fordulván elő a vármegyében, annyira, hogy a választó polgárok egy része megfélemlítettvén, a törvények által megengedett választási jogával élésben gátoltatik, félreértett és félremagyarázott beszédek következtében, a tulajdon szentségét megtámadó és a társadalmi életben soha nem teljesülhető vágyak forognak a nép nyelvén: hogy ezen irány a közrend és béke megingatására fel ne használtathassák, főispán úr Őméltósága e részben teendő intézkedésre a vármegye közönségét felhívja.« (Főispáni előterjesztés) »Megütközessel és általános rosszalással fogadja ezen megyei nagybizottmány egyrészről, a legközelebbi országgyűlésre küldendő képviselők választása alkalmából felmerült mozgalmak azon irányát, mely újabb időkben a választó polgárok egy része ellen nyilvános fenyegetésekben, ezek általi elrémítésben sőt tettleges bántalmazásokban is már megnyilvánult olyannyira, hogy ezek által az alkotmányos élet egyik alapföltétele a szabad választási jog már-már veszélyeztetik, másrészről nem hagyhatja figyelem nélkül a nép közt másnak tulajdon utáni vágyok terjesztésére irányozott azon törekvéseket, melyek újabb időkben éppen a képviselői választások alkalmából előidéztettek. Tekintetbe véve ennél fogva, hogy ezen megyei nagybizottmány önkormányzat jogánál és a közcsendet és rendet fennálló törvényeink szerint megóvni