Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

Végső elpusztulásuk csak akkor következett be a betyárt rejtő somogyi csárdáknak, amikor a kapitalizálódó nagybirtok egy részének az eladósodásával, parcellázni, irtani kezdték az erdőket, s egyre szűkebbre szorították a legelőket, csökkentve a pásztorok és az állatállomány számát. Ám nem utolsósorban a nagytőkés és nagybirtokos társadalmi rendnek a pandúrokból csendőrökké átvedlett hatalmi erőszakszervezeteinek a »közbátorságot« szolgáló megtorló akciói is hozzájárultak végleges felszámolásukhoz. Források: Főispáni iratok 219. eln./1864. sz. Irodalom: Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár, 1944. 170. 1864. június 12. Kaposvár Pesty Frigyes (1823-1889) történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Társulat egyik alapítója volt az, aki elsők között foglalkozott hazánkban helytörténeti feldolgozásokkal. Kezdeményezésére Szigethy János városbíró — a városi bizottmány megbízásából — 1864. június 12-én helytörténeti adatokat bocsátott rendelkezésére. A kérdőpontokra adott válaszból idézünk néhány részletet a Kaposvár környéki helynevek magyarázatával. »Zselic: hegyes, völgyes, erdős, gödrös. Ropol: Rupol (1437) csupa erdő. Kaposvárnak 7 kapuja volt (Kapusvár), s mint Róma, hét dombon épült. Lonkahegy, Rómahegy, Ivánfahegy, Kecelhegy, Iszákhegy, Kaposhegy, Somhegy. Sok tűzvész volt a városban, mert a sáncokban sok volt a »szény«. Papsara: a győrszentmártoni (pannonhalmi) bencések papi tizedet szedtek itt, pajtájuk is volt. Gilicze utca a pusztától és malomtól vette a nevét. Ketzelhegy: 1692 előtt falu volt, alatta berek, rajta tavi malom, amikor a Kapóst lecsapolták, bő termésű rét és szántó maradt utána. Iszákhegyen voltak romjai a török épületeknek. Ezek még 1864-ben is láthatók voltak. Egy nagy luk volt alattuk látható, a nép törökluknak nevezte. Monda is szólt arról, hogy a törökök sok pénzt rejtettek el benne. A városbíró azt írta: »Több pór nép s pénzbúvár keres és utánna áskálódik.« Ivánfahegy: még 1692-ben falu volt! Istvánffy szerint ezt a falut beköltöztették a városba és puszta lett. Sok gyümölcse volt és jó bora. Császárrét vagy Császár nevű birtokos, vagy II. József 1784-ben, amikor meglátogatta Kaposvárt e rét közelében ivott. E kutat később Ballá Pál csinosan kikerítette kővel. Balla-kút. Somhegy: délkeleti része a Nadasdy puszta és erdő. Sok őz tanyázott benne. Híres vadászatok zajlottak le fái között. Aiatta egy híres csárda volt: a Büki csárda. Ivánfától északra a berekben 2 vagy 3 földvár volt. Romjaik még 1864-ben láthatók