Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850—1944)

SOMOGY VÁRMEGYE A KAPITALIZMUS KORSZAKÁBAN (1849-1944) A. A neoabszolutizmus korszaka (1849-1866) A forradalom és a szabadságharc leverése után a Habsburg-uralom leggyászosabb korszaka vette kezdetét hazánk történetében. A nyílt katonai diktatúra börtönné változtatta az országot, idegen katonaság segítette a függetlenségi mozgalmak felszámolását. A Bécsből irányított ellenforradalmi abszolutizmus csakhamar felszámolta a megyei önkormányzatot, kerületi főispánokra és megyefőnökökre bízta a közigazgatás irányítását. A cenzúra a szabadságharc minden emlékének az elfojtására törekedett, a tanítás kötelező német nyelve pedig az összbirodalmi centralizáció érdekeit szolgálta. Nagybirtokos nemességünk és klérusunk egy része az ország fejlődését bénító osztrák abszolutizmusnak vált támogatójává, másik része pedig passzivitásba húzódott. Középnemességünk is félt a munkások, a parasztok és az értelmiség radikálisabb politikai és kulturális törekvéseitől. Parasztságunk azonban az abszolutizmus nehéz viszonyai között is hű maradt a 48-as programhoz, szemben állt a Habsburg-uralom minden gazdasági és politikai törekvéseivel, harcolt — földesurai és a hatóságok ellen is — a termőterületek jogtalan visszavétele ellen, küzdött a feudalizmus maradványainak a felszámolásáért, falusi és városi önkormányzatáért, s tagadta meg — ott és ahol lehetett — az idegen érdekeket szolgáló katonaállítási és adófizetési kötelezettségeit. Mindazok az akciók, amelyek a karhatalommal, a katonasággal való súrlódásokra, a pénzügyőrökkel való összetűzésekre, a zsandárokkal való szembeszállásokra, a betyárokkal és a szegénylegényekkel való cimborálásra irányultak a megyében: az önkényuralmi rendszer ellenzői voltak. A 48-as polgári forradalom eredményeként bekövetkezett jobbágyfelszabadítás nemcsak a feudalizmus korszakának a megszűntét jelentette, hanem a kapitalizmus korszakának a nyitányát is. E korszakban kezdték lebontani a feudális államszervezet apparátusát és tették meg az első lépéseket a kapitalista termelési viszonyok uralmát biztosító polgári jellegű államapparátus létrehozására az összbirodalmi centralizáció ellenforradalmi rendszerének a keretében.