Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848—1849)
Roboz Pálban, gr. Festetics Miklósban, s a zászlóaljparancsnoki tisztéről leváltott Hertelendy Jánosban, a »somogyi Görgey«-ben látta. A kezdeti sikerek után a cári és a császári csapatok előnyomulásának hírére végül is kénytelen volt feladni a megyét. Erről szól Noszlopy visszaemlékezéseinek Kivonulás Somogyból c. fejezetének néhány sora: »A miniszteri értesítvényből a Muszka interventióról és a magyar kormánynak Szegedre történt áthelyezéséről és országos népfelkelési tervről értesülvén; nehogy mi is, mint a magyar hadsereg és kormány kiegészítő részei, a nagy testülettől elszakíttassuk, azzal magunkat érintkezésbe hozni elhatároztuk, részint erőnk lehető legcélszerűbb felhasználása nézetéből, részint bizonytalan helyzetünkbőli kibontakozás tekintetéből. Mely okoknál fogva Somogy megye térhelyét, mely a közügynek annyi előnyt, és nekünk annyi polgári örömérzést nyújtott, vérző szívvel bár, de meg nem tört reménnyel elhagyva, 1849-iki august elején a nagy Nemzettesthez közeledni sieténk. « Forrás: Klapka György: Emlékeimből. Bp. 1886. 215. o. Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései. Századok 1953. évf. 2-3. sz. 150. 1848. A Somogy megyei jobbágyfelszabadítás adatainak táblázata 1848 forradalma Somogyban 231 községben 12853 jobbágy- (10332) és zsellércsaládot (1789 zsellér és 732 hazátlan) szabadított fel. Mentesítette őket 718043,42 napi robottól, 12101 ezüst forint fizetésétől és szántóföldi termésük 5-öd részének ingyenes átengedésétől. A jobbágyfelszabadítás adatainak táblázatát a következőkben közöljük Tóth Tibor főlevéltáros összeállításában 1982-ből:
