Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848—1849)

Jellachich Somogyban tanyázott, halálra keresteté a vakmerő szolgabírót, ki neki annyi kárt okozott, s csak alig sikerült neki megszabadulni. E jeles szolgabíró neve Noszlopy Gáspár... Adjon az Isten az igaz ügynek minél több hasonló barátot s kormányunknak sok ily lelkes tisztviselőt.« Vörös Károly — idézett tanulmányában — így követte nyomon a két bátor testvér felszabadítási tervét: »A Honvédelmi Bizottmány elnöke még kissé bizalmatlanul fogadja a tervet, mely Somogy megyéből kiindulva szerencsés esetben több más megye felszabadítását is tervezi. Kossuth aggodalmaskodik: »tudomasa szerint — mondja — ellenséges erők szállván meg a dunántúli megyéket, mint ilyennek, felszabadításuknak idejét nem látja még elérkezettnek, és a nemes vállalat minden eredményire kiáltás nélkül nagy veszéllyel jár.« De Noszlopyék nem tágítanak, s Kossuth végül beleegyezik abba, hogy tervet dolgozzanak ki, s azt neki benyújtsák. Alig néhány nap, s a két testvér máris kész tervezettel jelenik meg Kossuthnak A tervezet szerint plakátokat fognak nyomatni, és a bácskai hadsereg néhány önkéntes somogyi katonájával a Dunán átkelve e hirdetményeket megyeszerte elterjesztik. Majd a hirdetményekben megjelölt nagyobb helyeken toborzógyűlést tartanak, a nép élén elfoglalják Kaposvárt, elfogják a császárpárti vezetőket, a nép választása alapján új, forradalmi szellemű tisztilcart hoznak létre, nemzetőrség s népfelkelés segítségével megvédik a megyét, miközben rendes katonaságot is szerveznek. Kossuth még mindig bizonytalankodik, a fiatalembereket, akik ily széleskörű teljhatalmat kérnek maguknak, alig ismeri, csak másodszor látja őket, hiszen mindez alig 1—2 hét leforgása alatt zajlik le. A tervezetet nem is fogadja el változtatás nélkül, és őket egyelőre Perczel alá rendeli »... aki...«Szabadkára küldi őket, ahol március 28-i kelettel kinyomtatják plakátjaikat, majd Bajára utaznak, egyenruhákat készíttetnek a hozzájuk csatlakozott 35 önkéntes számára, s április legelejének egyik koraestéjén a zsákba rakott hirdetményekkel együtt áteveznek a Dunán, hogy megkezdjék szülőföldjük felszabadítását.« Forrás: Közlöny 1849. március 6-i és 1849. február 28-i száma. Noszlopy Antal: 1848/49-ki dunántúli önvédharc... (Kézirat.) Közli: Vörös Károly: Noszlopy Antal visszaemlékezései. Századok 1953. 2—3. sz. 139. 1849. március 19. Kossuth megbízólevele Noszlopy Gáspár részére a Somogy megyei népfelkelés megszervezésére és vezetésére »Önnek f. hó 11-ről a

1 kormányhoz intézett felterjesztésére 's illetőleg tervére, miszerint a ' Somogy megyét törvénytelenül tapodó osztrák hátrahagyott katonai hatalom alul a' megyét felszabadítani, 's az ellenségtől kitisztítani szándékszik, hogy ekkép a' megyét a nemzetnek biztosítsa: a következőkben adom válaszom: 1-ször: Ezennel megbízom 's illetőleg felhatalmazom önt a kormány nevében, hogy a' nép felvilágosítására s lelkesítésére úgy élő szóval, mint írásban kibocsátandó hirdetmények által hathasson; szóval minden törvényes eszközt, mit e' tekintetben célravezetőnek vél, felhasználhasson.