Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848—1849)

»... Jöttek a horvátok. Meg akarták enni országunkat. Jellasich báró a horvát bán vezetett ellenünk egy nagy sereget és seregével már el hagyta Boglárt s jött felénk, mint a förgeteg. Jött is. Szeptember 21-én már Szemesen volt. A nádorispán levelet kapott szeptember 19-én Bécsből a királytól. Ez a levél 16-án kelt. Ez a levél soha nem látott még napvilágot. Én Vermes Illés 48-iki pápai követtől és gr. Zichy Manó 48-iki honvédezre- • destől hallottam valamit a levél tartalmáról. Akkor már Bécsben elhatározták, hogy az ország alkotmányát eltörlik, a magyar kormányt és az országgyűlést elkergetik s a magyar nemzet alkotmányos ellenállását vérbe fojtják. Jellasich minden parancsot és meghatalmazást megkapott már erre. A nádorispánnál azonban gondoltak valamit. Azt fölakasztani nem akarták, de a magyarok kezében se akarták hagyni. Szeptember 16-án a király aláírásával küldték hozzá azt a levelet, amelyben megengedték neki, hogy Jellasichcsal személyesen összejöjjön, valami egyezség félét vele szóba hozzon, de egyezséget ne kössön, azután pedig vegyen búcsút a kapufélfától s hagyja a magyarokat magukra és Jellasichra, annyit se mondjon, hogy beföllegzett, menjen egyenesen Bécsbe. Szeptember 20-án indult el a nádor négy kocsival Budáról s még azon a napon Veszprémbe ért. ... Másnap 21-én, kiment Balaton-Füredre. Ugy volt előre elkészítve a dolog, hogy délután két órakor találkozik a nádorispán a bánnal. A bán Szemesen lesz, a nádorispán a hajóján, a »Kisfaludy« gőzösön. A bán a hajóra jön s ott majd találkozik és beszélget a nádorispánnal. Déli 12 órakor indult el a hajó a balatonfüredi kikötőből. A hajón volt a nádorispán és kísérete. Ezen kívül Szentgyörgyi-Horváth József és Écsi László s a hajó személyzet. Kapitány, kormányos, három matróz és a fűtő. Az egyik matróz helyettes-kormányos is volt s a másik matróz Bognár Pál, nagyanyám későbbi kapása. Miért indult el a hajó olyan korán? Szemes csak ötven percnyi út. Két órakor kell lenni a találkozásnak, mit csinál a nádorispán a hajón két óráig, tehát még hetven percig. A nádorispán előzékeny és udvarias akart lenni a bán iránt. Az ellenség és az áruló iránt, aki föltámadt az ország kormánya és törvényhozása ellen, fegyveres kézzel betört a határon s tíz nap óta már öl, rabol és éget. A kíséret pusztán udvariasságnak tekintette a sietést. Talán maga a nádorispán is annak tekintette. ... Fel volt lobogózva a hajó. A nagy zászló a főárbóczon. S azután elől is egy, hátul is egy zászló. Ezek már kisebbek voltak. Volt még egy negyedik lobogó is egy kisebb árbóczon. Valamennyi piros-fehér-zöld magyar nemzeti szín. Nagy következése lesz még ennek. ... Bármennyire sietett a hajó, a bán már a parton várta. Azok a képek, melyek 1848-ban készültek, hogy megörökítsék e furcsa történeti eseményt, nem hivek a valósághoz. Pusztán a képzelődés szülöttei. ... Szeptember 21-én gyönyörű szép meleg, tiszta őszi nap volt. Az ég s a tó egyaránt ragyogott a verő nap fényben. Szellő nem szálldosott s a szeszélyes Balaton nem is sejtette, mi történik hátán és partjain. Egyik egykorú képen sincs nyoma a bán sátorának. A bán pedig sátort üttetett és sátora előtt hatalmas sudárfán sárga-fekete lobogó volt feltűzve. A bán és törzskara a sátor előtt állt, mikor a hajó közelgett. A hajó nem tudott kikötni. A parti víz sekélyes volt. A hajó kereke már zavarossá tette a vizet, egy matróz póznával a víz mélységét kémlelgette. A hajónak meg kellett állani a parttól mintegy háromszáz méternyire. A csónakot rögtön előre húzták, három matróz bele ugrott, a keresztdeszkára sárga pokrócot terítettek, beszállt a csónakba gróf Zichy is, így mentek Jellasich elé. A gróf vitte a nádorispán izenetét a bánhoz. Kéri a bánt, hogy fontos ügyek megbeszélése végett látogassa őt meg a hajón. Ekkor történt az álnokság színjátékának első felvonása.