Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

VI. Somogy az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc idején (1848—1849)

1848. augusztus »Lazado szegődményesek Somogyban« A felszabadult parasztság, amely jobbágytelkén túl igényt formált az általa megművelt földesúri földekre is, ha már ezek elfoglalására irányuló, s »communisticus«-nak bélyegzett törekvéseit elfojtotta is a megye és a karhatalom, legalább az e földekért járó különféle szolgáltatások megtagadásával mutatta meg földesurainak, hogy e földeket magáénak tekinti. Olyan erővel, hogy Somogy megye 1848 augusztusának elején már nem látta tanácsosnak a lázadó szegődményesekkel szembeni törvényes szigor alkalmazását. Ezért Csányi László királyi biztosnak ezeket írta: »Szamos kebelünkbeli birtokosok azon panasszal járultak hozzánk, hogy a volt úrbéres jobbágyok az áltatok harmad, vagy negyed termésrészért felvállalt földektől, úgy a szőlőaljaktól szokás vagy szerződés szerint szolgálni kellő napszámokat, noha azok az úrbériséggel semmi összeköttetésben nincsenek, megtagadták, s tavaszi alá részért kiosztott földjeiktől is tartozásaikat megtagadni előre kijelentették. Szolgabíráink jelentése szerint pedig több helységek lakosai tiszti vizsgálat után kitűnt tartozásaikat bírói rendelet ellenére megtagadták s a földtulajdonost illető részt behordták. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy polgáriasaink épp azon része, mely a törvényhozás által Európa népei történetében példanélküli anyagi jótéteményekben részesült, e kedvezéseket nem elégelve, a tulajdon szentségét megtámadva, mások törvényes illetőségét elsajátítja. Érezzük azonban, hogy a törvény szellemét, rendeletét tisztán felfogni ritkán képes, éretlen tanácsadók s rosszakaratú bujtogatok által félrevezetett tömeg ellenében a törvény szigorával eljárni jelen körülmények közt sem helyes, sem tanácsos.« Forrás: OL. Csányi iratok. Megyék iratai. Somogy 35. sz. Közli: Ember Győző: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Bp. 1949. 128. 1848. augusztus 7. »Itt nem parancsol a kend főbírája!« Az 1848. augusztus 7-i sárdi vásáron viharos jelenetek játszódtak a vásárpénz (földesúri jog) eltörlésének követelése miatt. Az események hátterében, az erről szóló alábbi jelentés szerint, a parasztok a falu önkormányzati jogainak és bevételeinek növelésére irányuló törekvéseinek, s a drávai határőrzésben nemzetőrként részt vett parasztság megnövekedett öntudatának is nagy része volt. De nem véletlen az sem, hogy a mozgalomban a kezdeményezés egy nagybajomi