Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

szép kastélya és gyönyörű kertje. Van itt igen nevezetes ménes, mely arab lovakból állván, később angol mének (névszerint a híres doctor csődör) által nemesíttetett. Szulok német telepítvény. Határa 79 1/2 úrbéri egész telket számlál. 1856 lakossal, kik közt 24 mesterember is találtatik. Legtöbb dohányt termeszt a megyében (évenkint 1500 mázsát), mely szulki név alatt eléggé ismeretes; országos vásárokat tart.« Forrás: Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest. 1847. II. kötet 61—69. o. 120. 1800-1848. Történetstatisztikai adatok Somogy vármegyére vonatkozóan 1804. 1827. 1846. Népesség 165 621 191 456 238 140 Somogy vármegye területe 1840-ben 6653 km

2 Somogy vármegye népessége 1840-ben 204 286 Népsűrűsége 1840-ben 30,7 1 km

2-re Települések 1830-ban: Szabad királyi város: — Egyéb város: — Mezővárosok: 13 Községek: 293 Összesen: 306 Az 1828-iki országos összeírás Somogy vármegyei eredményei Az adózó személyek száma: 46 293 Honoráciorok: 21 Polgárok: — Jobbágyok: 14 664 Zellerek: 3857 Háznélküli zsellérek: 2031 Szolgák: 293 Szolgáló nők: 50 Kézművesek: 1279 Kereskedők: 198 Tőzsérek: 34 Adó alá eső házak: 18 450 Forrás: Magyar Gazdaságtörténeti Szemle III. évf. 1-2. füzet.