Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

egy hónapig szenvedtették. Onnét kibocsájtatván, semmi érdeme nem lévén, kemény pálca ütésekkel büntették. Azután ugyancsak adatott néki marhája helyébe más marha, amelynek az ára mostanáig szolgáltatik az tiszt uraktól. Mindezen panaszainkat, melyeket mostanság Felséges Koronás Fejedelmünk eleibe terjesztettünk, méltóságos Uraságunknak is, úgy mint gróf Széchenyi Ferenc őexcellentiájának panaszlottuk, mely keményen a tiszt urak velünk bánnak, de semi pártfogással hozzánk lenni nem méltóztatott, sőt inkább szomorúságunkra ily szóval lévén az tiszt urakhoz, ha ma nem megy, tizenkét pálca, ha holnap nem megy, tizenkét pálca ütésekkel büntettessék, nékem nincsen senki egy ezen kívül, aki parancsolna. (Tudniillik a pálca.) Azért is tehát bebocsátván ily nagy nyomorgattatásunkban, folyamodunk Felséges Császári Koronás Apostoli Királyunkhoz, hogy ezen terhes igánknak viselésében rajtunk könyörülni s súlyos mindennapi kemény robotolásunkban, nagy hajtogatásunkban, melyet kell viselnünk minden dolgaink hátramaradásával, szokott kegyes atyai szívéből orvosságot nyújtani méltóztassék. Melyekért is vagyunk s maradunk Kegyes resolutióját (határozatát) nagy alázatossan elvárván Felséges Apostoli Koronás Fejedelmünknek szegény contribuens (adózó) legkisebb térd s fejhajtó engedelmes alázatos szolgái. Marczali mezővárosunk lakosai Tekintetes Nemes Somogy vármegyében mind közönségesen. Kelt Marczaliban Szent István havának (június) 12. napján, 1802 esztendőben.« Forrás: Acta congregationalia 1157/1803. szept. 12. sz. Kiállítási iratok gyűjteménye. 88. 1808. A somogyi betyárvilág A vármegye tisztiügyésze az alábbi vádat emelte Angyal Bandi és társai, szökött katonák ellen, akiket »csavargassal, útonállással, rablással és gyilkossággal« állított törvényszék elé: »Mikeppen ezen vason álló, gonosz és istentelen rab személyek mind világi, mind isteni törvényeknek valóságos megvetésével nemcsak szántszándékkal eltökéllett, de bennek már egészen természetté vált gonosz indulattul ösztönöztetvén, az második és harmadik vádban foglalt gonosztevőkkel, úgymint Gyenesei Antallal, Balog Jánossal, Kocsis vagyis Gazsi Ferkóval, Berta Istvánnyal és Horváth Imrével egyértelemben:l. nagygombai, 2. kaki korcsmárosokat házaiknál kirabolni, 3. kisgombai Sörény zsidóra éjszakának idején reá ütni, számosabb pénzit és egyéb jószágát elrabolni, magát pedig és feleségét szörnyűképpen megverni; hasonló mód 4. kéthelyi cigánynak házára éjszakának idein reá ütni, annak 2000 forintoknál többet érő pénzit és ruháit tolvajképpen elvinni, 5. nagyatádi birkást hasonlóképpen éjszakának idein minden vagyonából kipusztítani, 6. kanizsai bőrös zsidóknak a boronkai erdőn 450 forintjukat haramia módon elvenni, 7. a csömendi birkást és 8. a niklai molnárt: Szik Danit kirabolni, 9. a szakácsi zsidókat útjukban megtámadni, mindeneket elszedni, az egyiket pedig kegyetlenül megverni, de még evvel sem elégedvén meg, hanem 10. ugyanakkorban midőn a szakácsi zsidókat megtámadták, kelevizi Birkás Józsi házára is éjszaka reá ütni, őtet kenyér kérés szesze alatt kicsalni és gonosz bosszúállásból agyonlőni s eképpen ártatlan felebarátjuk vérével is haramia kezeiket fertőztetni, mindezeken fölül