Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

I.

Csorba József is így idézte — említett művében — Bél magyarázatát: »Azon meggyőződés származik bensőmben, hogy az országnak vármegyékre történő felosztása előtt a vidék Somogyságnak neveztetett és előbbi Somogyságból Somogy vármegye lett. « E vélemének megerősítenek bennünket abban, hogy megyénk nevét már a honfoglalás előtti korszak előtt arról a rómaiak által hátrahagyott vártól eredeztessük, amelynek maradványait ma is a Somogyvár melletti Kupa-várnak nevezi a nép. A vármegyének tehát Somogyvár adta a nevét, az az erődített hely, amely a rómaiaktól kezdve — talán azokat megelőzve is — a középkor végéig igen jelentős eseményeknek székhelye volt a megye területén. Ezt bizonyítják a XIV—XV. századi oklevelek is midőn »Castrum Simigiense«-ről beszélnek. Az egyik 1410-es oklevélben is szó szerint ezt olvashatjuk: »Civitas regalis Somoghwar simulcum castro, murum antiquum ibidem ad praesens habitum«... (Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, 574. o.) Mindannak azonban, hogy magának a várnak a neve (Somogy) a rómaiak korába lenne visszavezethető, azaz, hogy a név a latin nyelvben gyökereznék, aligha van alapja. Az írott források Sumug, Simig szava a latin nyelvben semmiképp nem hangozhatott »s«-sel, csak »sz«-szel. Ha ugyanis a név latin eredetű lenne, akkor ma nem Somogy, hanem Szomogy megyét mondanánk. így a nyelvészek idézett szófejtései a legvalószerűbben a som változatot erősítik meg a megye nevében, amelynek a történeti kontinuitás alapján Somogyvár adta a nevét. 2. BAKSAY SÁNDOR: Somogy megye Baksay Sándor így mutatta be Somogy megyét 1894-ben »Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és kepben« című sorozat XIII. kötetében: »Somogy megye 6500 négszögkilométernyi területével a legnagyobb, 330000 főre menő lakosságával a legnépesebb, 300000-nyi magyar népével a legmagyarabb, s földjének termékenységével és dúsan fölszerelt gazdaságaival a leggazdagabb megyéi közé tartozik Magyarországnak. És egyszersmind a legrégibb megyék közé. Helynevei közül igen sok az első Árpádok okleveleiben már említve, és nem egy van, amely nevével a vezérek korabeli pogány időkre hivatkozik. Elébb, mint a most folyó évezred kezdődött, s ezzel együtt a magyar állam megszülemlett volna, Somogy a régi vallás és régi törzsrendszer védelmére kelve, ellene szegezte magát Szent István király ország- és egyházalkotó terveinek. Magyarország első belháborúja Somogyból indult ki, s ennek élén a somogyi herceg, Koppány (Kupa) állott és vérzett el. Ezekhez még több érdekes vonást is lehet előlegesen jelezni Somogyról. Egy városfalán megye, még a közelmúltban is. Még a jelen század első felében az egész szép megyének egyetlen városa sem volt. Önhatósági joggal egyetlen egy hely sem bírt, mert — néhány apró köznemes fészek kivételével — földesúri hatalom alatt állott valamennyi; egyetlen egy sem volt, melynek népessége elérte volna a háromezernyi lélekszámot, sőt néhány kivétellel