Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
1790. aug. 19. Czadray Pál Toponárról írt levele Őz Pál ügyvédnek, akit a jakobinus perben kivégeztek Czadray Pál 1790. aug. 19-én Toponárról levelet írt hajdani diáktársának: Őz Pálnak, a jakobinus perben 1795-ben kivégzett fiatal ügyvédnek. A levél írójáról mit sem tudunk, levele azonban — egy somogyi nemes jellemrajza — a 90-es évek haladó gondolkodású magyar fiatalságának sok-sok bizonytalanságáról árulkodik. A Széchenyi Könyvtárban lévő német nyelvű levelét Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom iratai c. kötetéből fordítottuk magyarra: „1790. július 19-óta már rendeltetési helyemen tartózkodom, egy göröngyös magyar faluban (Toponár). Körös-körül mezők, puszták és kisebb erdők veszik körül a falut. Csak a mi udvarunkban vagy egy közepes uradalomban a tisztek és a gyülevész nép már civilizált, mint mondják, beszélnek németül. (Vigyázat Toponár sváb falu!) Főnököm minden tekintetben értékes ember. Különc és visszabeszélő jellem. Olvasott ember, különösen járatos a legújabb felvilágosodott művekben; olcsó vallásos ismereteit olvasmányai gyümölcsének tartotta, szemügyre véve beosztottjai, népség és alattvalói s hasonló társai elleni magatartását, azt vélhetné az ember, hogy nyájas és szíves volt a műveletlenekkel szemben. Mértékletes volt evésben, ivásban, alvásban, haragjában volt a legzsarnokabb. Egy gondosabb és értelmesebb birtok-és házigazda, és ismételten praktikus a költekezésben és bőkezű. A parasztokkal szemben, ha azok cincogtak, rendre teremtette, ha fellázadtak, megajándékozta őket az ellopott holmikkal. Beosztottjainak írott leveleiben őket ostobának, szamárnak, gazembernek nevezte, a parasztokat a munkánál ütötte, majd visszatérve nevetett és azt mondta a körülötte állóknak: Iád, fél ám most az ebadta!" Forrás: Széchenyi Könyvtár. Ms.Quart, tat. 2312. 65. fol. Idézi Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom iratai. Bp. 1957.1. kötet 177. old. 79. 1786-1799. Kaposvár, a megye székhely városa I. Hosszú évtizedek alatt vívta ki Kaposvár mezőváros megye-székhelyi rangját. Amikor a megyei gyűlések színhelye — Tapsony (1724—1735) és Marcali (1735 — 1748) után — véglegesen Kaposvárra került, új megyeháza építését kezdték el 1750-ben egy Eszterházy által adományozott telken. 1770 körül már a börtönépület is elkészült az udvarban. Az új vármegyeházról Korabinsky német nyelvű lexikonjában, fordításban az alábbiakat olvashatjuk:
