Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)
mesterek által, ha abban némely kissebb héjányosságok találtattnak, ollyanokat pénzel meg válthattya, de úgy, hogy azoknak váltsága egy,két, három és leg föllebb négy foréntoknál föllebb ne mennyen, hogy ha pedig a' remek csinálásban elől nem mehetne, az ollyan tartozik mesterségét jobban meg tanulni és a' miatt büntetése ne légyen a' czétül, sőt ha ne talán előre a' czében valamely pénzt rendeltt taxa fejében le tett volna, az is vissza adassék néki, a' mivel pedig a' remek csinálása jónak találtatik és helyben hagyattatik, mesternek fog az ollyan legény neveztettni, a' ki is a' szokott czéh béli taxát, harmincz foréntokat, felét a' midőn mesternek tétetik, felét pedig azon esztendőnek folyásában tartozik le tenni a' czéhnek, és egy ebédet is ád a' czéhnek, melly nyoltz foréntoknál föllebb ne mennyen, a' vagy ebéd helyett azon nyoltz foréntokat a' czéh ládájában adgya meg, egyébb vendégeskedések és italok ne legyenek és azon alkalmatossággal tiltattnak. Ezekben is eleget tévén, az után meg engettetik néki a' mesterségét, úgy mint mesternek folytattni, legént és inast tartani. A' mi ezen czéh béli mestereknek fiait, vagy is ollyan legényeket, a' kik valamelly czéh-beli mesternek leányát feleségül veszik, illeti, a' mesterek akarnak lenni, mindenekben hasonló kötelességek légyen, egyedül a' czéh béli taxának csak felével tartozzanak, ha pedig a' legény meg holt czéh béli mesternek özvedgyét ell venné és mester akar lenni, az hasonló képpen a' czéh béli taxának felét köteles leszen le tenni, a' próba mester esztendőiül is meg válthattya magát és a' meg váltó pénz taxája felénél több ne légyen. Hetedik articulus Ha valamely molnár mester ember inast akar fogadni, a' szokás szerint adgyon hirt a' czéh mesternek, ha más vármegyébül betsületes szülőktül származott légyen és nem szökevény, jó bizonyság alatt,úgy fogadgya meg; mihelest pedig az inas szabadon bé fogattatik, azonnal két foréntot tartozik a' czéhben bé fizetni, ell telvén pedig az inasi három esztendeje, tartozik a' tanitó mester is őtet becsületessen föll szabaditani, az egész czéh előtt a' föll szabadult inas pedig köteleztetik szabaduló pénzt a' czének két foréntott fizetni és a' czéh néki tanuló levelet a' czéhnek usualis pecsétye alatt ki adni, oly formán a' föll szabadultt inas három esztendeig vándoroljon és a' mesterséget gyakorollya. Nyolcadik articulus A' molnár mester ember tartozik az ő inassának esztendőnként adni két pár fejér ruhát, úgy az inas esztendőkre, mind a' tanuló inas föll szabadétya, egy morvái dolmánt és egy pár morvái nadrágot, egy köpönyeget szűrt és egy hatvan pénzes süveget, ismét az mesterséghez való eszközt, úgy mint nyolcz garasos szekercét, három garasos vonyó kést, egy lapiczkázó fúrót és egy fély kéz fürészt, mind azon által az mind tizen egy foréntoknál föllebb ne kerüllyön. Kilenczedik articulus Hogy ha valamely molnár mesterségre bé állott tanuló inassal az ő mestere szokott renden kivül cselekednék, a' molnári mesterségre resten tanítaná, tartozik az inas a' molnárok czéh mesterének meg jelenteni, a' ki is azon molnár mester embert, ha érdemes lészen, meg is büntettni és meg feddeni, hogy az inasok oktatásában szorgalmatosabb légyen, mellyre is köteleztetik. Tizedik articulus Hogy ha valamelly mester ember más mesteriül ell szökött inast magánál tudva tartya, minden engedelem nélkül két foréntra büntetődjék a' czéh számára és az ollyatin ell szökött inas előbbi mesterének vissza adattassék. Tizenegyedik articulus Ha valamelly molnár mester ember társa ellen incselkednék, titkon ki akarná vettettni földes urával az malomból és annak helében maga akarna menni az malomban, ha az olly molnárra meg bizonyodnék, mind gyártást az ollyan molnár a' czéh által négy foréntra büntettessék, és ha egyik molnár a' másiknak malmát gyalázza, az ollyatin czének törvénnyé szerint büntetést szenvedgyen.