Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)

V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686—1848)

elítélésében, mind a megyei törvényszéket illető más ügyek tárgyalásában és a jelen törvénycikkely alapján valóságosan különváltnak tekintsék.« Forrás: Magyar Törvénytár (1657—1740). Milleneumi emlékkiadás. Bp, 1899. 59. 1701-1787 Megyei összesítő történetstatisztikai és gazdaságpolitikai adatok Nem sokkal a Rákóczi szabadságharc után az egész országot összeíró 1715. és 1720. évi conscriptio során Somogy megye adózó lakosságát is — a nemesek, a papok s az uradalmak védőszárnyai alatt élő elemek kivételével — összeírták. A kortársak is érezték, hogy az összeírás tökéletlenül sikerült, sokan letagadták magukat és vagyonukat s ezen az összeírás 1720-ban történt megismétlése sem segített lényegesen. De még e nyilván nem teljes adatok is (a modern statisztika azok alapján, a megye akkori népességét kb. 30 000 főre becsüli) igen jellemzően mutatják be az újra éledni kezdő somogyi tájat. A települések száma (1715,1720.) Település neve 1715 1720 mezőváros curiális község 7 9 más község 184 207 lakatlan hely — 1 Összesen: 195 . 221 Az összeírt háztartások száma (1715,1720.) Családfő 1715 1720 nemes — 68 mezővárosi polgár 23 144 jobbágv 1844 1447 zsellér 411 29 taksás, szabados 92 3 egyéb 13 — Összesen: 2383 2882 A termőterület összeírása (1715,1720.) A termő terület neve szántó köböl irtvány köböl rét kaszás szőlő kapás 1715 1720 20.138 36.214 1.693 7811/2 4.508 5.450 3.097 4.8543/4