Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról (Kaposvár, 1989)
IV. Somogy a török hódoltság idején (1526—1686)
két esztendeig sommát keres rajtunk, az mely teszen ötven foréntot. Addig penig el nem ereszti az emberünket az rabvasrul, míg az ötven foréntot meg nem visszük. Mézet, vajat, őzet, stb. kér rajtunk, amelly soha nem volt törvényünk. Es bizony el sem állhatjuk 1 , hanem ismét pusztán kell hadnunk. Mikor penig falunk helyben volt, még éltében fölfogadta, hogy az sommákat leszállétja 25 foréntra, Nadasdy urunk őnagysága, amellyet meg is cselekedet volna őnagysága, ha azt az időt érte volna: azmellyre nagy bizonyság Sárkány Istvány urunk. Kérjük azért Uraságodat, mint Kegyelmes Urunkat, cselekedjék minden irgalmasságot velünk. Esmég ha kelletik adnunk az sommapénzt mind Pető urunk részérül, s mind penig Ofölsége részéről, legyen engedelemmel Uraságod — és mind az két részrül, tudniillik Ofölsége részérül és Pető uramérul 25 forént legyen, — mert ha engedelemmel nem leszen Uraságod, minden bizonnyal el kell hadnunk az Őfelsége faluját. Mert bizony semmi okkal és móddal meg nem adhatjuk annyi sommapénzt, ha engedelem nem leszen. Mellyet ha cselekszik Uraságod, ha mi meg nem szolgálhatnánk is. az mennybéli Ur mindezen a világon, s mind az másvilágon, jutalmaztassa meg. Ezek után Isten legyen Uraságoddal. Költ Látrányban, Anno 1676. Die 16. Februári. Uraságodnak jóakaró szegény jobbágyi, az föllyül megnevezett falubeli polgárok.« ' Az egyösszegben megállapított földbér. nem tudjuk megadni. 2 behajtási díj. Forrás: OL. Kamarai lt. Missiles. Közli: H. Balázs Éva: Jobbágylevelek. Bp. 1951. 47. 1686. A török uralom alól való felszabadítás A török hódoltság idején a királyi csapatok — kétszer is (1599-ben és 1664-ben) — eredménytelenül kísérelték meg Kaposújvár felszabadítását. Mindkét esetben a kegyetlenül hideg tél, az irdatlan erdőségek, az áthatolhatatlan sűrű bozótok, az elvadult nádasok és mocsarak akadályozták a nagy sánccal és bokrokkal megerősített vár visszafoglalását, amelynek kettős falában még az ágyuk sem tudtak jelentősebb kárt okozni. Végül is — Buda visszafoglalása után — 1686. november 12-én Bádeni Lajos császári táborszernagy foglalta vissza a várat a Duna menti várakkal együtt. »Az előrehaladó idő sürgette a további vállalkozást, a parancsoló célt: ezért az őrgróf az eszéki híd maradványainak a megsemmisítése után nov. 1-én ismét Pécs felé menetelt. Ahogy a téli szállásra vonult, elfoglalta nov. 12-én háromnapos ágyúzás után Kaposvár várát. Ezzel a vállalkozással, amelynél egy ellenséges ágyúgolyó teste alatt a lovát megölte, befejezte szerencsésen és dicsőségesen a különleges császári megbízással reáruházott feladatot a Duna és a Dráva között« — írta a hadjárat egy későbbi történetírója a vár visszafoglalásáról A várat a Loy vezérőrnagy parancsnoksága alatt álló hadosztály — nagyrészt Batthyány Ádám főgenerális huszárjai és hajdúi — szállták meg, ahonnan a török őrség — rövid véres harc után — szabad elvonulással távozott Szigetvárra. A vár új és erős — magyar és német katonákból álló őrséget kapott (két német lovas és
