Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

rezula

397 szél. Délről füstös völgyi kis erdő hosszú dűlői szántó földek. - Cser tilos erdő,

398 Csaliti pusztára néző nyugotnak fekvő szentgálaskéri szántóföld - Csalit pusztai lapályos keskeny hosszú rétség - Csalit pusztával - mely két ház és két gazdasági épületekből áll. Nyugotrol Kopasz domb alsó ecsenyi nyugoti hegy. Végre áltáljában megjegyzendő, hogy ecsenyi határnak földjeit többnyire borzasztó vizhordások rovátkolják szerte, és köröstül, az utasnak félre magyarázhatatlan szomorú, hálátlan és mustoha hazát vázlanak szemei eléHogy ezen összeirás a község öregebb értelmesebb egyéneinek elöl adása nyomán szerkeztetett - ezennel bizonyitjak. K Ecsenyben April. 1864. Jegyzetté Beksits Ignác jegyző esküdtek

399 67. ENDRÉD Helynevek Endréd Községből Somogy megyéből Endréd falu, ennek határában hagyományból, és romok szerént volt három falu endréd, Kis endréd, és Kotlok, most 's jelenleg csak endréd van, ezen falut 1055^ évben l

ü András oklevelében találtatik az hogy endrédet Tihanyi Apátságnak adományozta,

400 Származása Endrédnek a régi magyaroktól jön, van itten jelenlegis lakható régi Török vár és basa lak melyben Ibrahim Aga Basa egész kikergetéséig ben lakott, Kiis

401 Tiszky István Tihanyi magyar vezérrel 's vár kapitánnyal magyarul levelezett, - van továbbá itt endréd határában ugy nevezett Barát horog, mely közlekedés utol szolgált hagyomán szerént Tihanyból ide utazott Benczés szerzeteseknek, ezen horognak éjszaki oldalában találtatik, hogy Kisded barlang, mely barát luknak hagyomány szerént neveztetik, mellyen keresztül menve Törököl elöl Barátok menekültek Endréd határában van Duda hegy, hagyományból a Basa mulattokor itt dudázgatott, - van Várihegy azért hivatik mert ennek oldalában a Török vár fekszik, van Rózsa hegy, Bende hegy, Czicze vár Degez Karánczó, mind ezek397 Rezula: növendék, fiatal erdő. 398 Kihúzva: ret. 399 A két esküdt neve olvashatatlan. 400 Endréd valóban a Tihanyi Apátság birtoka volt, de neve nem szerepel az apátság alapítólevelében. Első okleveles említése 1082-ből származik. (Somogy vármegye, 38.) 401 Ki is.