Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

65. EDDE Somogy megye Kaposi járás Helynevek Sopronyi Kerület Kaposvári Székhez való Edde Községből 1. Tartozik e' Község Somogy megye Kaposi járásához. 2. E' községnek tsak egy neve van. Edde, és egyedül ezen ismeretes. Lakossai magyarok. 3. Más neve a' Községnek nem volt. 4. E' Község 1720 körül Keletkezett.

388 5. Töbnyire Vas megyéből vándorlás utján. 6. A' község neve eredetét homály fedi.

389 7. Van szántó földje a' volt Jobbágysági három vetés forgás. Az Urasági Kilencz nyomásra. Szántó földjei közzül Rét domb nevét Két rét közti ki domborodásától veszi. Korpahegy Szántó föld, elnevezését nem tudhatni. Jó forrás legelő, nevét az ott lévő jó forrás viztöl veszi. Jegenyés, rét hajdan jegenye fákkal beültetett tájék. Frátska el nevezését hol vette, nem tudhatni. Ágazó erdő volt hajdan, hanem most ki irtva áll jobbadán, nevét attól vette, hogy gyomborukkal

390 mellyes ágait télen által marhák táplálására szedték. Kis puszta Szőllőhegy 18 hold, Kisszerüsége miatt neveztetik e' néven. Mély árok Csepítes,

391 oldalok közti mélység miatt nevezetetik e' néven, Nevezetességei közzé tartozik egy nagyszerű Urasági pajta, melyben több mint 10 ezer kereszt gabona fér, ugyan ott el is készíttethetik - a' pajta villámhárítóval el látott. Határos szomszéd Községek. Északról Vámos, Keletről Geszti, és Felső Bogáti puszta, délről Alsó Bogát puszta, nyugotrol Jád, és Osztopán helységek. 1. Alsó Bogát puszta (Edde Községben) Járásra nézve is ehez tartozik. 2. E' pusztának is csak ez az egy neve van. 3. Más név alatt soha nem ismertetett. 4. Hajdan Lengyel Család jószága volt, most Nagyságos Inkey Zsigmond Úré.

392 5. Urasági Cselédség lakja. 6. E' név eredetét hol vette, homály fedi.

393 388 Nevét először az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említi. (Somogy vármegye, 59.) 389 A település neve valószínűleg vagy a magyar Egyed személynév, vagy az egy számnév származéka. (Kiss. 1 kötet, 406.) 390 Elsősorban Dél-Dunántúlra jellemző tájszó, fagyöngyöt jelöl. (Űj Magyar Tájszótár. 2. kötet, 391 Cserés, bokros, bozontos területet jelent. (Új Magyar Tájszótár. 1. kötet. 791.) 392 Szent László királytól, a szentmártoni benedekrendű apátság részére 1083-1095. években kiállított összeírólevélben fordul elő. (Somogy vármegye, 60.) 393 Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A névadó valószínűleg Árpádházi herceg volt. (Várkonyi, 33.) 753.)