Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

Helynevek magyarázatához Mellékleti-iv 1. Somogy megye kaposi járás főszolgabírói kerületében létező Csombárd községe. 2. A község lakossága előadása szerint a régi időben e község két részre oszlott, egyik része neveztetett Szilvás-szent-Mártonnak másik szinte Csombárdnak, de a két rész jelenleg összeolvadt és együtt egy néven csak Csombárdnak neveztetik, s csak is ezen néven ismeretes országszerte. 3. Már a 2* pontban felvilágosítás adatott. 4. Biztosan nem tudatik, - külömben a község határának felmérése 1787^ évben megtörtént. 5. Eredetileg Magyar törzs. 6. A községi név eredete nem tudatik. 7. Csombárd községnek határai: éjszakról Bodrog, délnek Hetes, keletnek Várda, nyugotnak Csoknya községek. A község kiterjedése 787 hold, melyből a volt úrbéresek birnak 244 holdat 5 3/4 polgári telekben. Az egész kisszerű községben létezik 24 lakház. Régi birtokosa a községnek bizonyos Csák József, kinek leány gyermeke után átszált Báró Pongrácz családra, kik jelenleg is birtokosai.

344 A dűlőknek s egyes földdarabok s helyeknek elnevezése következők: Görbe dülő a hetesi határnál szántóföld, nyerges alakjánál fogva neveztetett el. Kula, berkes legelő, hajdan lápos iszapos hely, s nevét onnan vette hogy közepén egy lapályos hely legelőkép használtatott, s miután ide csak egy hid vezetett, annál fogva hogy az ide szabadon be hajtott marha semmifelé ki nem mehetett s mintegy bezáratott Kulá-nak neveztetett el. Tájszóláskép Kulának neveztetik itt a nép által azon fedél nélküli zárthely, hova ménes, gulya stb bezáratik. Csucsi dülő, dombos szántóföld, hajdan szőlővel beültetett hely, lapályos réttel körözve. Két-árokköz, malom árok és határárok közt feküvén, innen kapta elnevezését. Malomsaroki rét, az ott létező patakmalomtól vette elnevezését. Szentmártoni dülő, jelenleg szántóföld, hajdan szőlő, ennek felső végén létezik a jelenlegi temető melynek közepén még kivehető egy régi romnak alapzata, mely állítás szerint török-mecset volt. Szilfamellek, egy jelenleg is fenn álló százados szíllfáről vette elnevezését. Porgátai dülő, szántóföld és rét, külömben a rét mocsáros hely; külön elnevezése Papugró. Porgáta, erdő. Vörösvizí dülő, lapályos kaszáló, a föld vegyülete vörhenyeges, miáltal a benne folyó kis patak is vörös szint mutat s a belemártott ruhát is vörösre festi, innen kaphatta elnevezését. Horgos dülő, szántóföld, ennek közepén van egy domb, mely Lukácsdomb elnevezést visel, miután annak hajda344 1726-tól a település a Csák család birtoka volt, 1856-ban pedig már a Pongrácz családé. (Somogy vármegye, 55-56.)