Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)
Somogy vármegye helynévtára
Titványi: mező, hegyes, gödrös. Legelő - az erdővel határos - silány, víz mosásos. Balázsi: legelő, hegyes, silány. Balázsi: szőlő hegy, egy közép nagyságú dombon, két völgy közé szorítva. Malomi sürü, legelőül szolgál. Csuhiti: rét, csekély széna termő. Általlában véve, az egész határ sárga agyag földből áll. Kelt Csertőn April 27/864. Nagy Mihály jegyző 52. CSOKONYA Somogy. Megye. Csokonya mezőváros ezen a néven ismeretes ország szerte. A városnak más el nevezése - ismertető tudása szerint - nem volt. Hajdan Chekumteleku, Chukumteluk M.város Babócsához közel igy irja Jerney. 318 - Nép monda szerint: régen Tarnócza helység volt, jelenleg puszta, ott laktak Csók család nevük, elpusztulván a helységük Csokonyát első telepítőknek állíttatnak, - Csókok konja Csókok birtoka; (: váljon inkább gondolatom szerint az 1198. körül élt Csókon (:Cucon:) családtól veszi e nevét)?? 319 Tavai: Kigyós tó, bozótos hely. - Kálmántó, Lőcze szénái, Karnis tó, 320 Gyótai, Devecser, Hosszutó, Petőtó, Kiskaponya, Homokkuti, Rekettyés - fűzfával tele volt. - Kisszél, Képitó, Mesterhatárai, Gát pártó, Nagy to - jellenleg it víz állás, - Belerekettye, Czihányhalálai, Főrdő tó, Hajócsitó, Csukástó, Keselős, Horgasrekettye .Dűlők: Csutfai, Gelesztástoi, Egörei, Szarvaskuti, Nyárasi, Csideréti, Rofaini, Báté kutai, Feketevár, Kicserrévi, Nagycserrévi, Kétcserközi, Cserteleki, Gyótai, Istenrekettye, Rudahomoka, Sovárgyánkuti, Kiszigeti, Tatárok hegyei, Szabókfekvési, Főrdő tói, Képitói, Mesterhatárai, 321 Gödörerdei, Páprágyos, Hitványosi, 322 Kóróskuti, Kispusztai, Tésonta, Bernátkut, Hokatói, Várfekvési, Nagypuszta, Kertmegi, Melegkerti, Derihomokja, 323 Téglaház, 318 Jerney János (1800-1855) ügyvéd, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A kun és a magyar nép, illetve nyelv rokonságát kutatta. (Szinnyei. 5. kötet, 493-500.) 319 A település nevének eredete bizonytalan. Lehet a Csók személynév -nya képzőbokros származéka, de lehetséges, hogy a cseh Cekine helynévből származik. (Kiss. 1. kötet. 337.) 320 Bizonytalan olvasat. 321 A hagyomány szerint egykor a tanító földje volt. (Somogy megye földrajzi nevei, 779.) 322 A hagyomány szerint gyenge minőségű földek vannak itt. (Somogy megye földrajzi nevei, 779.) 323 A hagyomány szerint egy Déri nevű ember tulajdona volt. (Somogy megye földrajzi nevei, 779.)