Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

A zseliczben mely elnevezés '

312 Silisium-tol vette (:lásd Csorba József Somogy megye ismertetése:).

313 1. Cserénfa községnek csupán egy neve él a nép között, mely tudomásunk szerint mindég Cserénfának neveztett. 2. Cserénfa ezek előtt Szigeti járáshoz tartozott most jelenleg a központi járáshoz csatoltatott. 3. Cserénfa községben meg szálas uta

314 tudomásunk szerint mindég magyar lakta. 4. Cserénfa meg telepedését nem tudatik.

315 5. Semmi féle irományok nem léteznek. 6. A községhez tartozik ugy nevezet Tott falusi puszta, melyben nagyobb része erdő, e mellett van még a határban egy nevezett Csurgó kut, Kugyori kut, a Kutyái kut, Bozsási kut földje pedig hegy és völgy, melynek nagyobb része erdő, veteményeik Rozs és Hajdin a határ területe 800 hold szántó föld és Rét, Erdő 1500 hold véleményünk szerint, és szőlő hegye magas hegyen fekszik, mely áll 100 holdból, ezt jó lélekkel elesmerjük. Kelt Cseren fán 6/6. 864 Kiss Endre Fehér Imre biró jegyző Fehér József Pap János Elöljárók 51. CSERTŐ Csertő községben, felelet az előírt kérdő pontokra. 1. Csertő fekszik, Somogy megyében, a' szigetvári járásban, Szigetvár, Basal, Szulimán és Mozsgó községek szomszédságában. 2. A község Csertő név alatt volt ismeretes, a múltban, ugy a jelenben is; nevét nyerhette itt ezen határban bőén tenyészett cser erdőtől - azonban jelenleg alig van erdő e határban3. A község ezen egy néven álla mindig Csertő. 4. Erre vonatkozólag mi adattal sem bírván.

316 5. Emlék után feljegyzhetjük, hogy magyarok lakták, és lakják máig is e községet. 312 Kihúzva: bír. 313 Vö. Csorba, 10. és Boldogasszonyfa, Bó'szénfa. 314 Megszállása óta. 315 A települést először az 1536. évi adólajstrom említi (Cyeren falva). (Somogy vármegye, 55.) 316 A település első okleveles említése 1360-ból származik (Csertw). (Somogy vármegye, 55.)