Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára - Fontes Comitatus Simighiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Somogy vármegye helynévtára

5. A mostani lakosság a' török pusztítása után - Vas megyéből részben Vend eredetnek - részben a szomszéd községekből. 6. Irományok s hagyományok hiányában semmit.

303 7. Dűlök. Tikokberki dülő - hajdan posványos berek most kaszáló elnevezése onnan ered állitolag egy bécsi tyukász, itt feldűlvén - tyúkjai a ketreczböl kiszabadulván itt tanyásztak innét neve. Metényesi - hajdan erdő most szántóföld. Bakoskut - nagyrészben erdő s egyrészben szántóföld nevezetét onnan vette miként hajdan Bakos család birtoka volt. Vastag nyír dülő - erdő most nagyrészben uj irtás - Tekerés berky erdő és szántóföld Csikó kerti - részben erdő részben szántóföld - elnevezését onnét vette miután (csikokerti) Inkey családnak 400 hold árokkal kerített ménes legelője volt. Szarkavári szántó és erdő. Nyákási dülő részben kaszáló és szántó

304 - Hársfai dülő búza termő szántóföld Oroszgát dülő egy keskeny völgy nyelv most kaszáló - hajdan posvány - onnét gát neve. Golafai - hajdan posvány az ott levő fákon gólyák költöttek - innét neve. Momák tói - hajdan vizállásos posványság most szántóföld elnevezését Momák birtokosától kapta.

305 Török kerti dülő - egy kori Török nevü birtokosától kapta. Ezen község határos északról Iharos keletről Inke - Délkeletről Szentával - délről Csurgó - nyugotról Nagy Marton községek hataraiba ütközik. Csicsó községben ns.

306 Inkey Lajos az uraság. Kelt Ih Berényben Aug. 17. 864. Jegyezte Reiner jgyző 303 A település nevének eredete nem tisztázott, valószínűleg puszta személynévből keletkezett magyar névadással. (Kiss. 2. kötet, 485., Várkonyi, 35.) 304 A hagyomány szerint elnevezését onnan nyerte, hogy nagyon vizes terület volt. (Somogy megye földrajzi nevei, 602.) 305 Bizonyos hagyomány szerűit, ha összegyűlt a víz a lapos részen, az öregasszonyok, „mamák" szoktak itt fürdeni. (Somogy megye földrajzi nevei, 603.) 306 Nagyságos. Marits József bíró Orbán József esküdt